legjobbotthon

Az öntözés célja a növények folyadékkal való ellátása. Lényege, hogy a gyökereket ellássuk megfelelő mennyiségű és minőségű nedvességgel.

Azonban nem mindig kizárólag a nedvességpótlás a célunk, ugyanis a nyári hőségben a párahiányt is enyhíthetjük vele, melynek következtében a permetszerű öntözés lehűti a növényeket és az életfunkcióik újra normálissá válhatnak.

Általános szabályként elmondhatjuk, hogy az öntözést célszerű este végezni, ugyanis így minimalizálhatjuk az elpárolgott víz mennyiségét.  Ügyeljünk arra, hogy növényeink minden öntözésnél maximális vízadaggal legyenek ellátva és utána hosszabb szünetet tartva hagyjuk a talajt felmelegedni és a felső réteget kiszáradni. A túl sűrű locsolás rontja a talaj szerkezetét, a növényzet gyökerét a felszín felé készteti növekedésre (ezáltal növényünk még az átmeneti szárazságot is hamar megsínyli), jobban kedvez a kórokozók elszaporodásának, a tápanyagot kilúgozza a talajból és levegőtlenné teszi azt.

Az öntözés módjai

Esőztető öntözés: ennél a módnál a vizet valamilyen szórófejjel porlasztjuk el a levegőben, mely az esőhöz hasonlóan hullik a talajra.

Előnye: a természetes csapadékot utánozza, mennyisége jól szabályozható.

Hátránya: mivel nem megfelelő a porlasztás, ezért a talaj összetömörödik, az eloszlás nem megfelelő.

Kannás öntözés: ez a legelterjedtebb módja a hobbykert öntözésének, azonban ez nagyobb kertnél hatalmas munkát igényel, – ha megtehetjük - törekedjünk inkább a gépesítésre!

Csepegtető öntözés: elsősorban kertészeti kultúráknál alkalmazzák, hatékony és víztakarékos módszer, melynél az erózióveszély sem fenyegeti a talajt. Lényege abban áll, hogy minden növény tövéhez vékony csöveket vezetnek, melyből állandóan szivárog vagy csepeg a víz, mely a gyökérzetet nedvesen tartja, egyúttal a növény felső része száraz marad, mellyel elejét vehetjük a betegségek elterjedésének is.

Kedvező esetben a növényzet azonos vízmennyiséget kap és lehetőségünk van tápanyagok kijuttatására is, ha egy tápoldat adagolót építünk a rendszerbe.

Hátránya, hogy nagyon jó minőségű vizet igényel, mert az esetleges lerakódások hamar eltömődéseket okozhatnak.

Egy igazán modern rendszernek ma már alapvető tartozéka az esőkapcsoló, melynek feladata, hogy természetes csapadék esetén szüneteltesse az öntözést. Az érzékelőt célszerű olyan helyre szerelnünk, ahol sem az eső, sem az öntözővíz nem éri.

Ezen módszer alkalmazásához szükségünk van egy megbízható szivattyúra.

Az öntözéshez – a kert nagyságától függően akár nagyobb mennyiségről is szó lehet- szükséges vízmennyiséget többféle módon is biztosíthatjuk.

Egyik fajtája a fúrt kút, mely képes nagyobb mennyiségű vízzel is ellátni bennünket, azonban ennek megvalósításához hatósági engedély szükséges (ha valaki kevesebb, mint 500m3/év mennyiségű talajvizet kíván vételezni, akkor elégséges az illetékes önkormányzattól beszerezni a vízjogi engedélyt). Ha emellett a mód mellett döntünk, szükségünk lehet egy megfelelő paraméterekkel rendelkező csőbúvár szivattyúra.

Másik – ám igen költséges – módja a vezetékes ivóvízzel való öntözés. Ebben az esetben érdemes erre a célra külön mérőórát felszereltetni, hogy az öntözéshez elhasznált vízmennyiség után ne kelljen szennyvízdíjat fizetni.

Egy ezeknél sokkal költségtakarékosabb és környezetkímélőbb megoldás az esővíz összegyűjtése.  Az esővíz nem tartalmaz klórt, lágyabb, mint a vezetékes víz, így a növényeink is meghálálják a minőségi vízzel való öntözést.

A tetőről érkező csapadékot egy szűrőn keresztül kell az esővízgyűjtő tartályba vezetni, hogy a szivattyú nehogy eltömődjön a falevelek, rovarok és egyéb szennyeződések miatt. A tartályból a vizet ajánlott egy házi vízmű (hidrofor) segítségével kiszivattyúzni, mely ezután akár a kerti csapra, akár közvetlenül az öntözőrendszerre köthető.

Akármelyik megoldást is választjuk, szükségünk lesz egy strapabíró locsolótömlőre, melyhez a könnyebb mozgathatóság és tárolás érdekében érdemes egy locsolótömlő tartót is beszereznünk.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Sokan úgy gondolják, hogy a ház csinosítását elsősorban a falakon belül kell megtennünk, pedig tévednek. Ha valaki közeledik a házunkhoz először a kert, a veranda tűnik fel, melynek ugyanúgy kellene tükröznie ízlésünket, mint a ház belső részeinek. A kert és a terasz díszítésének egyik legegyszerűbb módja a növényeken kívül a kerti bútorok használata.

Egy megfelelően megválasztott bútordarab kellemes hátteret ad a családi és baráti összejövetelekhez.

Egy bő évtizeddel ezelőtt még üdítő színfolt volt a fehér műanyag bútorok mellett helyenként megjelenő trópusi fából, majd néhány évvel később a speciális, matt, nem rozsdásodó fémbútor, melyet a rozsdamentes acélvázú és szintetikus fonatból készült bútorok követtek. Ez is mutatja, hogy több új megoldás és anyag született, melyek lassan de biztosan elmossák a kinti és a benti bútorok közötti kontrasztot, hiszen ezekkel az új megoldásokkal már a nappalink kényelmét tudják biztosítani számunkra időjárásálló formában.

A választék valósággal lenyűgöző, és egyben kétségbeejtő is, ha még nem rendelkezünk kellő tapasztalattal a különböző anyagok tekintetében.

Összeállításunkban ebben szeretnénk segítségükre lenni.

Az időjárás-állóság az ár mellett az egyik legfontosabb választási tényező, ugyanis a kültéri viszonyok, a nagy hőmérsékletingadozás, a hó, a fagy, az UV-sugárzás komoly kihívásnak teszik ki a kinti bútorok anyagait, ezért erre kiemelt figyelmet fordítsunk a választás során, hogy sokáig, változatlan minőségben tudjuk élvezni a bútorainkat!

Nézzük, milyen választék áll rendelkezésünkre!

- Fabútorok

Kertünkbe az egyik legtermészetesebb választás a fa kerti bútor. Ezek többféle fajtából készülhetnek. Ilyenek lehetnek az európai fafajták (tölgy, fenyő, akác), de lehetőségünk van választani a trópusokról származó fából (legelterjedtebb a teakfa, eukaliptusz) készült termékek közül is. A fából készült bútoraink között FSC tanúsítvánnyal rendelkező kemény- és eukaliptuszfából gyártott darabok találhatóak, azaz ezek a termékeink fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból származó, rendkívül ellenálló keményfából készültek.

Ahhoz, hogy sokáig szolgálják kényelmünket évenkénti olajos átkenésre és rendszeres karbantartásra van szükségük. A por és a kosz eltávolításához először langyos mosószeres vízzel mossuk le! Ne súroljuk és lemosás után mindig szárítsuk meg, de ez ne a tűző napon történjen! A már megszáradt darabokat viaszos ápolószerrel kenjük be és puha, száraz ruhával fényesítsük!

- Fém bútorok

Egyik legelterjedtebb fajtája az alumíniumból készült bútorok, melyek tekintetében sokféle variációval találkozhatunk: létezik fémrácsos, műanyaggal kevert fából készült, vászonnal ötvözött változat is. Ezek a fajta bútorok időjárásállóak és nem igényelnek különösebb ápolást, cserébe könnyűek, kényelmesek, stabilak, és rendkívül hosszú élettartammal rendelkeznek.

Védelmük érdekében egész évben lehetőség szerint tartsuk őket száraz helyen. A krómozott felületről nedves ruhával távolítsuk el a koszt, majd rögtön utána puha ronggyal töröljük szárazra! Erős, durva, maró hatású mosószert soha ne használjunk, mert ezzel bútoraink elvesztik fényüket.

- Polyrattan bútorok

Rendkívül stabil, műanyag rattan szál, speciálisan kerti bútorok számára kialakítva. 100%-ban UV-, időjárás és folt ellenálló, könnyen tisztítható, környezetbarát termék, mely külső sérülés nélkül akár egész éven át bármilyen időjárást kibír és közben gyönyörű, elegáns, mediterrán megjelenést biztosít. Ezek a fajta bútorok rozsdamentes alumínium vázzal készültek, melyek kiváló stabilitást biztosítanak, korrózióállóak és nem utolsó sorban könnyűek, ezáltal könnyen mozgathatóak is.

Ne feledkezzünk meg a kiegészítőkről sem! Egy jól megválasztott párnagarnitúra számunkra kényelmet, bútoraink számára változatos megjelenést biztosíthat, egy kellemes összhangot biztosító napernyő tökéletes harmóniában lehet a bútorainkkal és egyben még komfortosabbá, még kényelmesebbé teheti a szabadban töltött időnket.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

A kerti utak, ösvények megvilágítása egyik legfontosabb, és attól függően, hogy milyen megoldást választunk – sok esetben nem is a legolcsóbb része a kertépítésnek. A kertépítő szakemberek arca rendszeresen elkomorodik, amikor a kert esti megvilágítása kerül szóba. Ennek oka abban keresendő, hogy alap esetben elektromos vezetékeket kell a föld felszíne alatt elhelyezni, ami a szigetelési elvárások miatt rengeteg többletköltséget, és a legtöbb esetben folyamatos garanciális problémákat okoz a vezetékek beázása, szakadása miatt.

Ugyanakkor a kert esti megvilágítása biztonsági és esztétikai szempontból is fontos. Ha néhány lámpát a megfelelő módon helyezünk el udvarunkban, akkor kerti bulikon elkerülhetők a kisebb – nagyobb balesetek, és ki tudjuk hangsúlyozni növényeink szépségét is.

Szerencsére a napelemes technológiák az idők során hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Amíg az ezredforduló környékén még főleg halogén izzós kerti napelemes lámpákkal találkozhattunk, amelyek csak 2-3 órán keresztül tudtak sötétedés után világítani, addig ma már szinte csak és kizárólag LED technikával készült lámpák kaphatók, és ha hajlandóak vagyunk kicsit többet költeni, akkor akár 8-9 órát folyamatosan világítani tudó készülékeket is vásárolhatunk.

A szolár kerti lámpáknak rengeteg előnyük van a hagyományos kerti világítással szemben:

• nincs hálózati áramfogyasztásuk – a Nap nem küld villanyszámlát
• nincs szükség elektromos vezetékek lefektetésére a kertben
• ezért aztán kisebb a balesetveszély, nincs zárlat vagy áramütés veszélye
• olcsóbb, illetve nincs kiépítési költség
• a szolár lámpák egy mozdulattal áthelyezhetők
• változatos formai kialakítás
• minimális karbantartás igény – csak a lámpabúrát és a napelemeket kell tisztán tartani

Hátrányai igazából csak a dömpingáron kapható, alacsony minőségű termékeknek vannak. Ezek 1-2 éven belül tönkremehetnek és általában nem javíthatók, vagy ha igen, akkor a tönkrement akkumulátor cseréje általában többe kerül, mintha egy hasonló új kerti lámpát vásárolnánk.

Lépcsők környékére, a kapuhoz, a ház bejáratához lehetőleg nagyobb fényerejű lámpákat helyezzünk, hogy megkönnyítsük a tájékozódást. A nagyobb fényerejű, különlegesebb LED lámpák akár 24 LED-et is tartalmazhatnak, míg a gyengébbekben csak 1-2 LED világít. Használhatunk olyan szolár lámpákat is, amelyek nem csak alkonykapcsolóval, hanem mozgásérzékelővel is el vannak látva, így csak akkor kapcsolódnak be, ha épp arra járunk. Ma már olyan típusok is elérhetőek, amelyek folyamatos, normál fénnyel világítanak, és csak akkor kapcsolnak nagyobb fényerőre, ha a mozgásérzékelő bekapcsol.

A napenergiával működő lámpák leginkább esztétikai kialakításukban, formavilágukban, illetve rögzítésük módjában különböznek egymástól. Legtöbbjük a földbe szúrva rögzíthető, oszlopos kialakítású. Léteznek speciális megoldások: földbe süllyeszthető, vízálló – szökőkutakba, tavakba helyezhető lámpák, illetve a nálunk is elérhető házszám megvilágító szolár lámpa.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Itt a tavasz és a napsütés, a kertészkedni vágyók már élesítik metszőollóikat, hogy végre kimehessenek a szabadba és elvégezhessék az első igazi tavaszi kerti munkát, a metszést.

A metszés a gyümölcsfák és díszcserjék gondozásának alapvető feladata, mivel hiányában a fák hamarabb öregszenek, apró terméseket hoznak, koronájuk elsűrűsödik, csak kétévente teremnek, kérgükön megtelepszik a moha és zuzmó, ami menedéket biztosít a különféle kártevőknek és gombák elszaporodásához vezethet. A metszés fontos mind a fiatal, mind a már termő fáknál, ugyanakkor a technikájuk erősen eltér egymástól. A fiatal fákat csak koronaalakítási céllal metsszük, idősebb fák esetében azonban hasznosabb az erős visszametszés, mert ezzel a hajtásnövekedést tudjuk serkenteni, ami növeli és meghosszabbítja a fa teljesítőképességét és egyben „fiatalítjuk” is a fát.

Ha a műveletet tavasszal végezzük el (november közepétől is meg lehet kezdeni), akkor érdemes a mélynyugalmi állapot után, de még a rügypattanás előtt, ám fagymentes időben végezni.

Arról ne feledkezzünk meg, hogy a csonthéjas gyümölcsfákat lehetőleg már lombos állapotban metsszük: a cseresznyét júliusban, a meggyet, a szilvát és az őszibarackot augusztustól szeptember közepéig, azonban ha ez elmarad, akkor február-márciusban még pótolható.

A metszés jó fizikai erőnlétet és nem utolsó sorban szaktudást igényel, azonban azt fontos tudnunk, hogy többszöri elmulasztása sokkal rosszabb a fának, mint a lelkes, ám tapasztalatlan kertész rendszeres metszése, ezért ha nem tudjuk szakember segítségét kérni, bátran fogjunk hozzá mi magunk! Nincs is egyébre szükségünk, mint egy jól vágó fűrészre, egy metszőollóra (esetleg ágvágóra) és egy stabil létrára. Ha rendelkezünk rúdra szerelt, magassági ágvágóval vagy gallyazófűrésszel, illetve hernyózó ollónak nevezett szerszámmal is, az nagyban megkönnyítheti munkánkat.

A metszéshez mindig éles és profi eszközöket használjunk a saját és fáink védelme érdekében! A nagyobb ágakat mindig több részletben vágjuk le, mivel ezzel elkerülhetjük az ágak lehasadását.

Ne feledkezzünk el arról, hogy a metszés végeztével a nagyobb sebeket sebkezelővel kezeljük, ezzel megakadályozva a farontó gombák megtelepedését, a seb visszaszáradását és a beforradás elősegítését!

Minden metszésre érvényes a szabály, hogy az erősebb, már fejlettebb vesszőket hosszabbra, a gyengébbeket rövidebbre metsszük vissza. A metszést mindig a sérült, fertőzött, beteg részek eltávolításával kezdjük, majd folytassuk a felfelé hosszan növő ún. vízhajtások és a korona belseje felé növő, egymást keresztező vesszőkkel, így a korona belső részébe bőségesen jut fény és levegő, ezáltal növekszik a fa ellenálló képessége, egészségi állapota és természetesen a hozama is. Ne azokat az ágakat keressük, amiket le fogunk vágni, hanem azt, hogy mit hagyunk meg, így könnyen kirajzolódik előttünk egy laza, rendezett koronaforma.

A vesszőket mindig a rügy felett közvetlenül vágjuk el úgy, hogy a vágás rügy fölött induljon, és ellenkező irányba lejtsen.

Nemcsak a gyümölcsfák és a szőlők szorulnak rá a rendszeres metszésre, hanem a kertünkben lévő díszcserjék és bokrok is, mivel növekedésük egy bizonyos kor után leáll, az idősebb szárrészek fokozatosan elszáradnak, a megifjulásuk újra és újra ismétlődik, amit a metszéssel segíthetünk elő, elérve ezzel azt, hogy évről-évre dúsan virágozzanak és egészségesek maradjanak. A metszés során laza, kellően szellős bokor kialakítására törekedjünk, mivel a besűrűsödött részek a kártevők búvóhelyeivé válhatnak! A díszcserjék metszési időpontját a virágzáshoz érdemes igazítani, ilyenkor tavasszal a hajtások végén virágot hozó fajokat kell metszeni, de vigyázzunk, hogy a metszést itt is a rügyfakadás előtt kell, hogy elvégezzük!

Az egész folyamat végén nagy hasznát vehetjük egy ág- illetve komposztaprítónak.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

A mínusz 20 fok már a múlté, elállt az eső is, túl vagyunk a melegfront előszelén, és lassan megszűnnek a frontátvonuláshoz kapcsolódó ízületi fájdalmaink is. Süt a nap, mi pedig évezredes beidegződéseinknek engedve nézegetni kezdjük a vetőmagokat a szakáruházak polcain, és szemezni kezdünk a sarokba állított kapákkal, gereblyékkel, és palántás dobozokkal. Mi az, amit márciusban tehetünk, illetve tennünk kell ebben a témakörben?

Csíráztatás egész télen

Dietetikusoktól gyakran halljuk, hogy a téli időszakban is fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt a vitaminpótlás miatt. A gyakran 2-3000, vagy ennél is több kilométert utazó gyümölcsök vitamintartalma a szállítási idő alatt gyakran drasztikusan csökken. A lakásban dobozba, vagy csíráztató tálba vetett magok 3-7 nap alatt kicsíráznak, vitaminbombaként hatnak, és energizálják a szervezetet. Különösen egészséges a brokkoli, a retek és a búzacsíra.

Palántanevelés

A palántanevelés lényege, hogy munkánk gyümölcsét gyorsabban tudjuk élvezni, azzal, hogy a hosszabb tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítjuk. Használjunk a palántázáshoz kifejezetten erre a célra árusított szaporító ládát, vagy akár műanyag, akár égetett cserépedényt, esetleg üres tejfölös dobozokat, a lényeg, hogy az edény alja lyukas legyen, mivel a túlzott mennyiségű öntözővíztől a növények elrohadhatnak.

Milyen földet használjunk?

Az általános virágföldek nem alkalmasak arra, hogy csíráztatásra, palántázásra használjuk őket. Használhatunk „B”-típusú általános virágföldet némi homokkal keverve, de ha nem akarunk hibázni, vásároljunk kifejezetten erre a célra árusított palántaföldet.

Mire kell még figyelnünk?

Lényeges, hogy növényeink megfelelő hőmérsékletű helyen csírázzanak (21-24°C), és meglegyen a fejlődéshez szükséges megfelelő páratartalom is. Néhányan az első pár napban sötét fóliával takarják le a ládát, de az átlátszó fóliával történő letakarás mindenképp szükséges a páratartalom miatt. A ládát tarthatjuk ablakpárkányon, vagy üvegházban, a lényeg, hogy a fenti körülmények rendelkezésre álljanak. Esetleg vásárolhatunk mini melegházat már 2000 Ft-tól.

Amennyiben nem idegenkedünk vegyszerek használatától, úgy használhatunk foszfor tartalmú műtrágyát, illetve palántadőlés elleni szereket.

Ügyeljünk arra, hogy vetőmagokat csak megbízható helyen vásároljunk!

Kiültetés

Az előnevelt palánták kiültetésekor nagyon kell figyelnünk arra, hogy a növény gyökérzete ne sérüljön. A fő szabály az, hogy a kiültetéskor már ne legyenek talajmenti fagyok (május eleje - közepe). A kiültetést megelőzően növényeinket szoktathatjuk a megváltozott körülményekhez azzal, hogy naponta egy-két alkalommal rövid időre kivisszük őket a szabad levegőre.

Szabadföldi vetés

A szabadföldi vetést a nem melegigényes fajtáknál tudjuk alkalmazni, illetve vannak olyan növények, mint például a borsó és a csemegekukorica, amelyek csak ebben a formában szaporíthatók. Előnye, hogy a palánták növekedése a végleges helyükön megy végbe, a kiültetéssel nem kell őket fejlődésükben megzavarni. A természet itt önszabályozó: az elvetett mag akkor fog kikelni, amikor számára minden környezeti (hőmérséklet, nedvességtartalom, páratartalom, napfény) tényező ideális.

Virágok

Március közepén – végén jön el az ideje a tavaszi virágmagok vetésének, illetve az egynyáriak kiültetésének. Március vége a hagymás és gumós virágok elültetésének ideje is.(kardvirág, kannavirág)

Hagymák, vetőburgonya

Ha megszűnik kertünkben a sár, akkor dughagymákat március végén elültethetjük. Vetőburgonya ültetésére a népi bölcsesség szerint úgy kell sort keríteni, hogy az a fagyos szentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) előtt ne keljen ki, ami ültetési időpontként április végét feltételezi.

Gyökércsomagolt bogyós gyümölcsök, szőlőoltványok, és rózsa :

Március közepétől, ha már nem fagyos és sáros a föld, megkezdhetjük ezeknek a növényeknek az ültetését is. Ássunk egy megfelelő méretű gödröt, tegyünk az aljára kevés szarvasmarha trágyát, arra egy kis földet, úgy hogy ne érintkezzen a gyökér közvetlenül a trágyával. Ezután takarjuk be földdel pontosan addig, ameddig korábban (az iskolázás során) be volt takarva, esetleg hideg időjárás esetén kicsit magasabbra. A növényeket minden esetben gondosan be kell öntözni.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!