legjobbotthon

A kerti út, a terasz, a kültéri medence a burkolásnak egy különleges területe, ahol a hagyományos lehetőségek mellett már számtalan izgalmas, egyedi és különleges anyag közül választhatunk. A burkolat helyes fajtájának megválasztásával tökéletes összhangot teremthetünk a ház és annak környezete között.

A legszélesebb körben elterjedt kerámia és dekorbeton burkolatok mellett az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódítanak az újra felfedezett égetett dísztéglák, az egzotikus- és trópusi faburkolatok valamint a hazánkban még újdonságnak számító WPC és BPC.

A kültéri burkolatoknak több fajtáját is megkülönböztetjük:

Beton térkő

A betonból készült térkövet bátran alkalmazhatjuk a kert bármely részén, hiszen minden stílushoz illeszkedik. Alkalmazása jóval több lehetőséget rejt magában, mint azt elsőre gondolnánk. Tökéletes komplementerei lehetnek a modern, valamint a mediterrán vagy romantikus kerteknek.

Terméskő

Leggyakrabban akkor használjuk, ha mediterrán jellegű hatást szeretnénk elérni.  Ezek az anyagok nemes egyszerűséggel harmonizálnak környezetükkel és nyújtanak mind látványban, mind érzetben finom összhangot és egészséges komfortérzetet, valamint biztosítják az időtlenség érzését is.

Kerámia

A kültéri kerámiák az egyik leginkább elterjedt burkolatfajták a ház körül. Választékuk gazdagsága alkalmassá teszi őket bármilyen stílusú terasz, járda és medence környékének burkolására. A stílus kiválasztásán kívül figyelembe kell vennünk a biztonságot (csúszásmentesség) és a tartósságot (kopásállóság, karcállóság) is. Kizárólag olyan burkolatot és segédanyagot válasszunk, melyek kültéri használatra alkalmasak és ne dőljünk be az olyan „praktikus” tanácsoknak, miszerint a terasz úgyis tető alatt van és megfelel a beltéri burkolat, ragasztó valamint fúgázó használata.

Dísztégla

A burkoló tégla reneszánszát éli, melyhez nagyban hozzájárul széleskörű felhasználhatósága. Alkalmazható kerítések, homlokzatok és lábazatok egyedi burkolataként. Fontos, hogy ezeket a burkolatokat megóvjuk az időjárás viszontagságaitól, ellenállóvá tegyük az UV sugárzással és a nedvességgel szemben. Ezt impregnálással érhetjük el. Az ilyen módon kezelt téglák ellenállnak a fagykároknak, a foltosodásnak, nehezebben koszolódnak, páraáteresztő képességük ugyanakkor nem változik, miközben esztétikájukon kívül hatékony hőszigetelést biztosítanak.

Fa

Manapság egyre többen és egyre szívesebben használnak természetes faburkolatot nemcsak a házban, hanem annak környékén is.  Akármilyen fajtát is választunk, biztosak lehetünk benne, hogy egyszerre elegáns és karakteres elemévé válik kertünknek. Ehhez már csak ráadásként jönnek kedvező tulajdonságai, miszerint kellemes érzetet nyújt a meztelen talpaknak, nem forrósodik át a legtűzőbb nyári napon sem, felülete nem csillog, ezért nem bántja napsütésben a szemünket. Ideális választás a medence mellé is, mivel garantáltan csúszásmentes, biztonságos és ellenáll a víz hatásainak.

Fajtáját tekintve választhatunk hazai és egzotikus fák közül is, melyek lerakhatóak betonfelületre vagy akár kavicságyra is. Ha hazai fajta lerakása mellett döntünk, figyeljünk arra, hogy minden esetben speciálisan kezelt, kültéri használatra is alkalmas keményfa mellett tegyük le a voksunkat. A hazainál szélesebb kínálatot találunk az egzotikus fából készült burkolatok között (teak, ipe, bankirai, cumaru, stb.). Fontos tudni róluk, hogy ezek 2-3-szor is tömörebbek lehetnek az európai fajtáknál és kiemelkedő ellenálló képességgel rendelkeznek a gombásodás vagy az időjárás szélsőségei ellen. Alkalmazásuk azonban rendkívül sok gondoskodást és költséges ápolást igényel, ennek hiányában néhány év alatt tönkremennek. További gondot okozhat a nagy hőmérséklet különbség, melynek következtében mind gyakorlati, mind esztétikai értékéből veszíthet, repedhet, szálkásodhat, beszürkülhet.  Bizonyos típusait saját kezűleg is lerakhatjuk, mert click-es verzióban is elérhetőek.

WPC vagy BPC burkolatok

A technológiai fejlesztések eredményeként a legmodernebb kültéri burkolat már kiküszöböli az összes eddigi hibát, hiszen nem korhad, nem szálkásodik, nem igényel karbantartást. A WPC vagy BPC egy fa (60-70%)-műanyag (30-40%) kompozit, melyben a fa szépségét és természetességét ötvözték a műanyag erejével, miközben szem előtt tartották az újrafelhasználhatóságot, ugyanis ez az anyag újrahasznosított alapanyagokból készül. Emellett rendkívül tartós, ellenálló (magas páratartalmú helyiségekben is alkalmazható), szálkamentes, csúszásmentes, nem repedezik, felületkezelést nem igényel és esztétikus, mivel első ránézésre megtévesztően hasonlít a fára.  További előnye, hogy akár saját kezűleg is lerakható, hiszen semmilyen különleges kiegészítő (pl. ragasztó, csavar) nem szükséges hozzá. A WPC vagy hagyományos módon párnafákra, illetve fém talpfákra rögzítendő, vagy egy műanyag rácsra van rögzítve, melynek szélein un. click rendszer kialakítása révén az elemek könnyen egymásba illeszthetők. A BPC burkolat ledes változatban is elérhető.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

A világon egymástól teljes mértékben eltérő kerítésépítési szokások, kultúrák léteznek. Amíg az észak – amerikai kertvárosokban szinte sohasem látunk kerítést, csak maximum néhány jelzésértékű bokrot ültetnek a telekhatárra, hogy elválasszák egymástól az előkerteket, addig Magyarországon, illetve főleg Kelet- és Közép Európában az emberek többsége szeret kerítést emelni tulajdona köré.

Vonatkozó rendeletek

A kerítés építését általában településenként különböző helyi rendeletek is szabályozzák, amelyeket érdemes elolvasni az építés megkezdése előtt, nehogy később aztán le kelljen bontani vadonatúj építményünket.

Fontos figyelembe vennünk azt a szabályt, hogy az utcafronti kerítés csak a saját telkünkön helyezkedhet el, illetve, hogy a kerítésen lévő kapuk csak befelé nyílhatnak, kifelé, a közterületre nem. Sok helyen előírják, hogy nem építhető tömör kerítés, csak olyan, amelyik egy meghatározott (általában 40-50) százalékban áttört. A lakóövezetekben általában a kerítés nem lehet magasabb 2,5 méternél.

A hátsó, illetve oldalsó kerítésekre már más szabályok vonatkoznak. Ezek a kerítések, amiket a szomszédok általában közösen építenek, legtöbb esetben a közös telekhatárra esnek, azaz a kerítés vastagsága mindkét telekből egyenlően elvehet.

Alapozási, falazási kérdések

Az alapozás, illetve annak eldöntése, hogy szükségünk van-e alapozásra a kerítés építésénél alapvető fontosságú, mivel egyrészt jelentősen növelheti a költségeket, másrészt esetleges hiánya jelentősen csökkentheti kerítésünk élettartamát.

Beton alap készítése esetén (főleg utcai kerítéseknél alkalmazandó) legbiztosabb a sávalap készítése, amit lehetőség szerint le kell vinnünk egészen a 80 cm-es fagyhatárig. Amennyiben olyan kerítést készítünk, amelynek nincs lábazata, elég lehet a pontalap készítése is. Fa kerítésoszlopokat soha ne helyezzünk közvetlenül a betonba, mindig használjunk fém összekötőket, papucsokat.

Alapozás nélküli eljárásnál a megfelelő kezelés után a keményfa oszlopokat közvetlenül is be lehet ásni a földbe, ha az alját, ahol a földdel érintkezik, megégetjük, vagy bitumennel vagy más vegyszerekkel kezeljük, akkor az akár 30-50 évig is állhatja az időjárás viszontagságait. Ha fém oszlopok mellett döntünk, akkor nem a korhadás, hanem a korrózió ellen kell felfegyverkezni, ami a ma rendelkezésre álló korrózió gátló bevonatok kínálata mellett nem jelent gondot.

Ha lábazatos kerítést építünk, akkor érdemes azt zsalukőből építeni és utána azt burkolni, vagy speciális lábazatvakolattal vakolni. Nagyon fontos, hogy az alapozás, és a lábazat közé megfelelő vastagságú vízszigetelést helyezzünk, ellenkező esetben a vakolat, illetve a díszburkolat a későbbiekben leválhat!

A másik sarkalatos pont a vízszigetelés mellett, hogy a lábazatra kerülő fedlapnak legyen vízorra, vagy ha nincs, akkor mi magunk vághatunk bele, egy egyszerű sarokcsiszoló segítségével.

A kerítés anyagának kiválasztása

Drótkerítés készítése esetén fontos, hogy a bekerített terület sarkain lévő oszlopoknak készítsünk támasztó-rudakat, amelyek megakadályozzák a kerítésoszlop megdőlését a drót kifeszítésekor. Ajánlatos legalább alul és felül, illetve középmagasságban vezérdrót kihúzása. Ezeket feszítőcsavarokkal tudjuk állítani, ha később meglazulnának. Ha műanyag bevonattal rendelkező hálót alkalmazunk, akkor a kerítés dróthálót 5-10 cm mélyen beáshatjuk a felszín alá, hogy a háziállatok lehetőleg ne ássanak alá alagutat, így a kutyák biztosan nem bújnak majd át alatta.

Ügyeljünk arra, hogy a kerítésháló rendelkezzen valamilyen védő bevonattal. Ez lehet PVC, horgany, illetve forgalomban vannak eleve festett huzalból készült kerítéshálók is, amelyek a festék alatt aluhorgany bevonattal rendelkeznek, amelyekre a gyártók több év garanciát vállalnak.

A viszonylag olcsó drótháló termékek mellett megjelentek az igényesebb megoldások is, például a ponthegesztéses technológiával készített kerítéshálók, amelyek jóval szilárdabbak és stabilabbak, mint az egyszerű dróthálók.

Aki a természetes megjelenésű dolgokat részesíti előnyben, viszont nem ijed meg a gyakoribb karbantartási igénytől, az fából készült kerítést, vagy kerítéselemet válasszon. A különféle lamellás, illetve léckerítések megfelelő felületkezeléssel tartósak és dekoratívak lehetnek. Lehetőleg minél vastagabb fából, illetve lehetőség szerint keményfából készült elemeket válasszunk, és ügyeljünk a gondos felületkezelésre.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy a kerítéselemek milyen összeszerelési technikával készültek: a csavarozott vagy csapolt megoldással készültek mindig jóval tartósabbak, és ellenállóbbak az időjárás változásaival szemben, mint a szegeltek. Dekoratív megoldás lehet még a fakéreg gyékény, vagy a fonott fűzfavessző.

Amennyiben a környezettudatosságot és a tartósságot helyezzük előtérbe, léteznek már újrahasznosított műanyagból készült kerítéselemek is.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

„Rend a lelke mindennek!" Ugye ismerősen cseng mindenkinek ez a - leginkább gyermekkorunkban - sokat emlegetett mondat?

Ilyenkor tavasszal a lelkünk a természettel együtt kezd kivirulni, újabb feladatok várnak ránk, amiket ebben a szép időben sokkal nagyobb kedvvel teljesítünk.

Ha teljes káosz van a lakásodban, soha nem találsz semmit, és a káosz eluralkodik az életedben is, sajnos nincs jó hírünk: nincs más mód, muszáj rendet tenned és ezt először a külsőségekkel kell kezdened! Először magad körül kell megtisztítanod a környezetedet, s tapasztalni fogod, hogy utána a lelkedben lévő káosz magától oszlani kezd.

Fontos, hogy rendszeres időközönként megszabaduljunk a fölösleges daraboktól, mert ezek értékes helyet foglalnak el, és a káosz forrása elsősorban a túl sok holmi.

A rendrakást a lakásban kezd azzal, hogy szétválogatod a felgyülemlett dolgaidat. Rakd félre azokat, amelyeket mindenképpen meg akarsz tartani, mert szükséged van rájuk és gyűjtsd külön azokat, amiket ki akarsz dobni (vagy el is ajándékozhatod őket)! Ezután már csak a maradék holmijaidat kell rendszerezned.

A gyerekeket is vegyük rá, hogy válogassák át játékaikat! Ezekkel a tárolókkal könnyen kedvet kaphatnak hozzá:

Pakold át a szekrényben a ruháidat, szedd elő a tavaszi darabokat, mosd ki a sálakat, téli kabátokat és tedd el őket, tisztítsd meg a téli lábbelijeidet és dobozold be őket, hogy a következő télen is örömed legyen bennük!

A válogatást ezeknél is érdemes elvégezni, hiszen csak azokat a dolgokat érdemes eltennünk, amikre valóban szükségünk lesz a jövőben!

Ebben a praktikus és könnyen szellőző dobozban a ruhákat akár a garázsba is levihetjük, hogy kényelmesebben elférjünk:

Ha végeztünk, néhány trükk, melyek segíthetnek a rend megtartásában:

Ha a ruhásszekrényedben a ruháidat nem egymásra összehajtogatva tárolod, hanem vállfákat használsz, akkor kevesebbet kell kotorásznod és a „Mit vegyek fel reggel?” kérdés eldöntése is egyszerűbb lesz, hiszen sokkal jobban átláthatóbbak lesznek a ruháid és praktikusabban tudsz válogatni közülük.

Ha gyűjtöd az apró dolgokat, vagy szinte észrevétlenül szaporodtak fel a házban a mütyűrök, amik csak a port fogják és igazi kihívást jelent a takarításuk, beteheted őket szép dobozokba, tárolókba, így nemcsak a törölgetést úszhatod meg, hanem meg is óvod őket. Ha átlátszó tárolókat használsz, még át sem kell forgatnod egy-egy keresgélés után az összeset, hiszen rögtön látni fogod, hogy melyik mit tartalmaz.

A rendrakást nemcsak a házban, hanem a ház körül is célszerű elvégeznünk ilyenkor, ezzel is felkészülve a tavaszra és az előttünk álló kerti és barkácsolási munkákra.

Ilyenkor újra birtokba vehetjük az erkélyt, a kertet, előkerülnek a biciklik, de ezek előtt érdemes kitakarítani és néhány dolgot leellenőrizni.

A teraszon és az erkélyen alaposan söpörjünk és mossunk fel, vizsgáljuk át növényeinket és nézzük meg, hogy melyiknek van szüksége átültetésre, ellenőrizzük a fűnyírót, kerti szerszámokat, gondoljuk végig, hogy milyen magokra lesz szükségünk!

Ha külön polcokon vagy szekrényben tároljuk a kerti eszközeinket, könnyebben áttekinthetőek lesznek és a veszélyes vegyszereket el is tudjuk zárni az illetéktelen kezek elől!

Kerítsünk alkalmat a megmaradt őszi avar és a hó alatt megbúvó hulladék eltakarítására, az ébredező növények elszáradt levelektől és indáktól való kiszabadítására, a metszésre és a csatorna kitisztítására.

És végül, de nem utolsó sorban: hozzuk ki a garázsból/padlásról a kerti bútorokat és törölgessük le őket, majd üljünk le és élvezzük a melengető tavaszi napsugarakat!

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Itt a tavasz és a napsütés, a kertészkedni vágyók már élesítik metszőollóikat, hogy végre kimehessenek a szabadba és elvégezhessék az első igazi tavaszi kerti munkát, a metszést.

A metszés a gyümölcsfák és díszcserjék gondozásának alapvető feladata, mivel hiányában a fák hamarabb öregszenek, apró terméseket hoznak, koronájuk elsűrűsödik, csak kétévente teremnek, kérgükön megtelepszik a moha és zuzmó, ami menedéket biztosít a különféle kártevőknek és gombák elszaporodásához vezethet. A metszés fontos mind a fiatal, mind a már termő fáknál, ugyanakkor a technikájuk erősen eltér egymástól. A fiatal fákat csak koronaalakítási céllal metsszük, idősebb fák esetében azonban hasznosabb az erős visszametszés, mert ezzel a hajtásnövekedést tudjuk serkenteni, ami növeli és meghosszabbítja a fa teljesítőképességét és egyben „fiatalítjuk” is a fát.

Ha a műveletet tavasszal végezzük el (november közepétől is meg lehet kezdeni), akkor érdemes a mélynyugalmi állapot után, de még a rügypattanás előtt, ám fagymentes időben végezni.

Arról ne feledkezzünk meg, hogy a csonthéjas gyümölcsfákat lehetőleg már lombos állapotban metsszük: a cseresznyét júliusban, a meggyet, a szilvát és az őszibarackot augusztustól szeptember közepéig, azonban ha ez elmarad, akkor február-márciusban még pótolható.

A metszés jó fizikai erőnlétet és nem utolsó sorban szaktudást igényel, azonban azt fontos tudnunk, hogy többszöri elmulasztása sokkal rosszabb a fának, mint a lelkes, ám tapasztalatlan kertész rendszeres metszése, ezért ha nem tudjuk szakember segítségét kérni, bátran fogjunk hozzá mi magunk! Nincs is egyébre szükségünk, mint egy jól vágó fűrészre, egy metszőollóra (esetleg ágvágóra) és egy stabil létrára. Ha rendelkezünk rúdra szerelt, magassági ágvágóval vagy gallyazófűrésszel, illetve hernyózó ollónak nevezett szerszámmal is, az nagyban megkönnyítheti munkánkat.

A metszéshez mindig éles és profi eszközöket használjunk a saját és fáink védelme érdekében! A nagyobb ágakat mindig több részletben vágjuk le, mivel ezzel elkerülhetjük az ágak lehasadását.

Ne feledkezzünk el arról, hogy a metszés végeztével a nagyobb sebeket sebkezelővel kezeljük, ezzel megakadályozva a farontó gombák megtelepedését, a seb visszaszáradását és a beforradás elősegítését!

Minden metszésre érvényes a szabály, hogy az erősebb, már fejlettebb vesszőket hosszabbra, a gyengébbeket rövidebbre metsszük vissza. A metszést mindig a sérült, fertőzött, beteg részek eltávolításával kezdjük, majd folytassuk a felfelé hosszan növő ún. vízhajtások és a korona belseje felé növő, egymást keresztező vesszőkkel, így a korona belső részébe bőségesen jut fény és levegő, ezáltal növekszik a fa ellenálló képessége, egészségi állapota és természetesen a hozama is. Ne azokat az ágakat keressük, amiket le fogunk vágni, hanem azt, hogy mit hagyunk meg, így könnyen kirajzolódik előttünk egy laza, rendezett koronaforma.

A vesszőket mindig a rügy felett közvetlenül vágjuk el úgy, hogy a vágás rügy fölött induljon, és ellenkező irányba lejtsen.

Nemcsak a gyümölcsfák és a szőlők szorulnak rá a rendszeres metszésre, hanem a kertünkben lévő díszcserjék és bokrok is, mivel növekedésük egy bizonyos kor után leáll, az idősebb szárrészek fokozatosan elszáradnak, a megifjulásuk újra és újra ismétlődik, amit a metszéssel segíthetünk elő, elérve ezzel azt, hogy évről-évre dúsan virágozzanak és egészségesek maradjanak. A metszés során laza, kellően szellős bokor kialakítására törekedjünk, mivel a besűrűsödött részek a kártevők búvóhelyeivé válhatnak! A díszcserjék metszési időpontját a virágzáshoz érdemes igazítani, ilyenkor tavasszal a hajtások végén virágot hozó fajokat kell metszeni, de vigyázzunk, hogy a metszést itt is a rügyfakadás előtt kell, hogy elvégezzük!

Az egész folyamat végén nagy hasznát vehetjük egy ág- illetve komposztaprítónak.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

A mínusz 20 fok már a múlté, elállt az eső is, túl vagyunk a melegfront előszelén, és lassan megszűnnek a frontátvonuláshoz kapcsolódó ízületi fájdalmaink is. Süt a nap, mi pedig évezredes beidegződéseinknek engedve nézegetni kezdjük a vetőmagokat a szakáruházak polcain, és szemezni kezdünk a sarokba állított kapákkal, gereblyékkel, és palántás dobozokkal. Mi az, amit márciusban tehetünk, illetve tennünk kell ebben a témakörben?

Csíráztatás egész télen

Dietetikusoktól gyakran halljuk, hogy a téli időszakban is fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt a vitaminpótlás miatt. A gyakran 2-3000, vagy ennél is több kilométert utazó gyümölcsök vitamintartalma a szállítási idő alatt gyakran drasztikusan csökken. A lakásban dobozba, vagy csíráztató tálba vetett magok 3-7 nap alatt kicsíráznak, vitaminbombaként hatnak, és energizálják a szervezetet. Különösen egészséges a brokkoli, a retek és a búzacsíra.

Palántanevelés

A palántanevelés lényege, hogy munkánk gyümölcsét gyorsabban tudjuk élvezni, azzal, hogy a hosszabb tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítjuk. Használjunk a palántázáshoz kifejezetten erre a célra árusított szaporító ládát, vagy akár műanyag, akár égetett cserépedényt, esetleg üres tejfölös dobozokat, a lényeg, hogy az edény alja lyukas legyen, mivel a túlzott mennyiségű öntözővíztől a növények elrohadhatnak.

Milyen földet használjunk?

Az általános virágföldek nem alkalmasak arra, hogy csíráztatásra, palántázásra használjuk őket. Használhatunk „B”-típusú általános virágföldet némi homokkal keverve, de ha nem akarunk hibázni, vásároljunk kifejezetten erre a célra árusított palántaföldet.

Mire kell még figyelnünk?

Lényeges, hogy növényeink megfelelő hőmérsékletű helyen csírázzanak (21-24°C), és meglegyen a fejlődéshez szükséges megfelelő páratartalom is. Néhányan az első pár napban sötét fóliával takarják le a ládát, de az átlátszó fóliával történő letakarás mindenképp szükséges a páratartalom miatt. A ládát tarthatjuk ablakpárkányon, vagy üvegházban, a lényeg, hogy a fenti körülmények rendelkezésre álljanak. Esetleg vásárolhatunk mini melegházat már 2000 Ft-tól.

Amennyiben nem idegenkedünk vegyszerek használatától, úgy használhatunk foszfor tartalmú műtrágyát, illetve palántadőlés elleni szereket.

Ügyeljünk arra, hogy vetőmagokat csak megbízható helyen vásároljunk!

Kiültetés

Az előnevelt palánták kiültetésekor nagyon kell figyelnünk arra, hogy a növény gyökérzete ne sérüljön. A fő szabály az, hogy a kiültetéskor már ne legyenek talajmenti fagyok (május eleje - közepe). A kiültetést megelőzően növényeinket szoktathatjuk a megváltozott körülményekhez azzal, hogy naponta egy-két alkalommal rövid időre kivisszük őket a szabad levegőre.

Szabadföldi vetés

A szabadföldi vetést a nem melegigényes fajtáknál tudjuk alkalmazni, illetve vannak olyan növények, mint például a borsó és a csemegekukorica, amelyek csak ebben a formában szaporíthatók. Előnye, hogy a palánták növekedése a végleges helyükön megy végbe, a kiültetéssel nem kell őket fejlődésükben megzavarni. A természet itt önszabályozó: az elvetett mag akkor fog kikelni, amikor számára minden környezeti (hőmérséklet, nedvességtartalom, páratartalom, napfény) tényező ideális.

Virágok

Március közepén – végén jön el az ideje a tavaszi virágmagok vetésének, illetve az egynyáriak kiültetésének. Március vége a hagymás és gumós virágok elültetésének ideje is.(kardvirág, kannavirág)

Hagymák, vetőburgonya

Ha megszűnik kertünkben a sár, akkor dughagymákat március végén elültethetjük. Vetőburgonya ültetésére a népi bölcsesség szerint úgy kell sort keríteni, hogy az a fagyos szentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) előtt ne keljen ki, ami ültetési időpontként április végét feltételezi.

Gyökércsomagolt bogyós gyümölcsök, szőlőoltványok, és rózsa :

Március közepétől, ha már nem fagyos és sáros a föld, megkezdhetjük ezeknek a növényeknek az ültetését is. Ássunk egy megfelelő méretű gödröt, tegyünk az aljára kevés szarvasmarha trágyát, arra egy kis földet, úgy hogy ne érintkezzen a gyökér közvetlenül a trágyával. Ezután takarjuk be földdel pontosan addig, ameddig korábban (az iskolázás során) be volt takarva, esetleg hideg időjárás esetén kicsit magasabbra. A növényeket minden esetben gondosan be kell öntözni.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!