Rendőrségi statisztikák szerint megszaporodtak Magyarországon azok a betörések, ahol a behatolók nem különösebben szofisztikált módszereket alkalmazva törnek be otthonainkba. Egyszerűen csak felkapkodják a kint hagyott értékes tárgyakat, például laptopokat, pénztárcákat és mobiltelefonokat. Sokszor hiába van a ház riasztóval ellátva, az sem érdekli a betörőket, ha fegyveres kivonuló szolgálathoz van bekötve a riasztó. Mivel akciójuk általában csak 3-5 percig tart, mire a biztonságiak kiérnek, már bottal üthetik a nyomukat.

A másik rendkívül elterjedt betörési forma a besurranás. Ebben az esetben a módszer hasonló, csak itt a nyitva hagyott ajtók, ablakok, kertkapuk kínálta lehetőségeket használják ki a „vállalkozó szelleműek”.

Mindkét esetben hatékony védekezési forma lehet, ha értékeinket megfelelő módon beszerelt széfben tároljuk.

Milyen széfek közül válogathatunk?

Jó, ha a megvásárolandó széfnek van MABISZ minősítése. A minősítés biztosítási értékhatárt jelöl, az összeg riasztóval, illetve riasztó nélkül kerül meghatározásra. Jó tudni, hogy hiába rendelkezik a legtöbb egyszerű lemezszéf 500.000 forintos MABISZ minősítéssel, a magyarországi biztosítótársaságok a legtöbb esetben csak maximum 300.000 forint értékhatárig vállalnak felelősséget.

Méret szempontjából egyéni szükségleteink a meghatározók: elférjen benne a laptopunk, de legalább az értékesebb tárgyaink, irataink, a fényképezőgépünk és videó kameránk.

Hogy a széf kulcsos vagy számkódos, azt döntsük el önismereti alapon: meg tudunk-e jegyezni egy újabb kódot (itt segíthet a mesterkód), vagy megfelelő helyre tudunk-e rejteni egy kéttollú (!) kulcsot.

Beépíthető – fali és padlószéf

A szerkezet hátulján egy szoknya megakadályozza, hogy a széfet a falból, illetve a padlóból kihúzzák.

Ennél a széftípusnál lehetőleg előre gondolkodjunk, ezt ugyanis ajánlott még az építkezés alatt beépíteni. Ebben az esetben figyeljünk a beépítők személyére! Csak olyan szakembert alkalmazzunk, akiben száz százalékig megbízunk, vagy saját magunk építsük be a szerkezetet. Ez a típus rendkívül biztonságos, mert csak hosszas bontási munkálatok árán lehet hozzáférni a tartalmához.

A fali széfek elhelyezésénél nem érdemes a filmekből ismert kép mögé rejtés módszerét alkalmazni, hiszen a betörők is itt keresik először. Rejtsük a falburkolat egy kiemelhető eleme mögé, vagy vágjuk ki a szekrény hátlapját – ezek sokkal biztonságosabb rejtekhelyek. 

Bútorszéf

Tévedés azt feltételezni, hogy a bútorszéf nagyságrendekkel kevésbé biztonságos, mint a beépíthető széf. Alacsonyabb biztonsága főként a felhasználók lustaságából adódik. Elfelejtik ugyanis a bútorhoz, vagy a falhoz rögzíteni az eszközt, jelentősen megkönnyítve ezzel a behatolók dolgát, akik az ilyen, nem rögzített acéldobozt egyszerűen magukkal viszik.

Tovább fokozható a bútorszéf biztonsága, ha egy minimális összeggel többet költünk rá, és a belsejében tartozékként elhelyezett kisebb rögzítő csavarok helyett jóval hosszabb, vastagabb, masszívabb rögzítő csavarokat vásárolunk, mondjuk vasbeton falban is alkalmazható fém tiplivel.

Tűzbiztos tárolók

Fontos iratainkat a legnagyobb biztonságban akkor tudhatjuk, ha az általunk használt széf tűzbiztos (illetve egy meghatározott ideig ellenáll a tűznek). Olcsóbb, de hatékonyabb megoldás lehet, ha vásárolunk egy kisebb tűzbiztos kazettát, amit a megfelelő méretű nem tűzbiztos széfünkben tárolunk. Az egyszerűbb, 9 - 10.000 forint körüli összegért kapható tűzbiztos dokumentum kazettákban 30 percig védi a kazetta speciális szigetelése a benne tárolt iratokat.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!