legjobbotthon

A világon egymástól teljes mértékben eltérő kerítésépítési szokások, kultúrák léteznek. Amíg az észak – amerikai kertvárosokban szinte sohasem látunk kerítést, csak maximum néhány jelzésértékű bokrot ültetnek a telekhatárra, hogy elválasszák egymástól az előkerteket, addig Magyarországon, illetve főleg Kelet- és Közép Európában az emberek többsége szeret kerítést emelni tulajdona köré.

Vonatkozó rendeletek

A kerítés építését általában településenként különböző helyi rendeletek is szabályozzák, amelyeket érdemes elolvasni az építés megkezdése előtt, nehogy később aztán le kelljen bontani vadonatúj építményünket.

Fontos figyelembe vennünk azt a szabályt, hogy az utcafronti kerítés csak a saját telkünkön helyezkedhet el, illetve, hogy a kerítésen lévő kapuk csak befelé nyílhatnak, kifelé, a közterületre nem. Sok helyen előírják, hogy nem építhető tömör kerítés, csak olyan, amelyik egy meghatározott (általában 40-50) százalékban áttört. A lakóövezetekben általában a kerítés nem lehet magasabb 2,5 méternél.

A hátsó, illetve oldalsó kerítésekre már más szabályok vonatkoznak. Ezek a kerítések, amiket a szomszédok általában közösen építenek, legtöbb esetben a közös telekhatárra esnek, azaz a kerítés vastagsága mindkét telekből egyenlően elvehet.

Alapozási, falazási kérdések

Az alapozás, illetve annak eldöntése, hogy szükségünk van-e alapozásra a kerítés építésénél alapvető fontosságú, mivel egyrészt jelentősen növelheti a költségeket, másrészt esetleges hiánya jelentősen csökkentheti kerítésünk élettartamát.

Beton alap készítése esetén (főleg utcai kerítéseknél alkalmazandó) legbiztosabb a sávalap készítése, amit lehetőség szerint le kell vinnünk egészen a 80 cm-es fagyhatárig. Amennyiben olyan kerítést készítünk, amelynek nincs lábazata, elég lehet a pontalap készítése is. Fa kerítésoszlopokat soha ne helyezzünk közvetlenül a betonba, mindig használjunk fém összekötőket, papucsokat.

Alapozás nélküli eljárásnál a megfelelő kezelés után a keményfa oszlopokat közvetlenül is be lehet ásni a földbe, ha az alját, ahol a földdel érintkezik, megégetjük, vagy bitumennel vagy más vegyszerekkel kezeljük, akkor az akár 30-50 évig is állhatja az időjárás viszontagságait. Ha fém oszlopok mellett döntünk, akkor nem a korhadás, hanem a korrózió ellen kell felfegyverkezni, ami a ma rendelkezésre álló korrózió gátló bevonatok kínálata mellett nem jelent gondot.

Ha lábazatos kerítést építünk, akkor érdemes azt zsalukőből építeni és utána azt burkolni, vagy speciális lábazatvakolattal vakolni. Nagyon fontos, hogy az alapozás, és a lábazat közé megfelelő vastagságú vízszigetelést helyezzünk, ellenkező esetben a vakolat, illetve a díszburkolat a későbbiekben leválhat!

A másik sarkalatos pont a vízszigetelés mellett, hogy a lábazatra kerülő fedlapnak legyen vízorra, vagy ha nincs, akkor mi magunk vághatunk bele, egy egyszerű sarokcsiszoló segítségével.

A kerítés anyagának kiválasztása

Drótkerítés készítése esetén fontos, hogy a bekerített terület sarkain lévő oszlopoknak készítsünk támasztó-rudakat, amelyek megakadályozzák a kerítésoszlop megdőlését a drót kifeszítésekor. Ajánlatos legalább alul és felül, illetve középmagasságban vezérdrót kihúzása. Ezeket feszítőcsavarokkal tudjuk állítani, ha később meglazulnának. Ha műanyag bevonattal rendelkező hálót alkalmazunk, akkor a kerítés dróthálót 5-10 cm mélyen beáshatjuk a felszín alá, hogy a háziállatok lehetőleg ne ássanak alá alagutat, így a kutyák biztosan nem bújnak majd át alatta.

Ügyeljünk arra, hogy a kerítésháló rendelkezzen valamilyen védő bevonattal. Ez lehet PVC, horgany, illetve forgalomban vannak eleve festett huzalból készült kerítéshálók is, amelyek a festék alatt aluhorgany bevonattal rendelkeznek, amelyekre a gyártók több év garanciát vállalnak.

A viszonylag olcsó drótháló termékek mellett megjelentek az igényesebb megoldások is, például a ponthegesztéses technológiával készített kerítéshálók, amelyek jóval szilárdabbak és stabilabbak, mint az egyszerű dróthálók.

Aki a természetes megjelenésű dolgokat részesíti előnyben, viszont nem ijed meg a gyakoribb karbantartási igénytől, az fából készült kerítést, vagy kerítéselemet válasszon. A különféle lamellás, illetve léckerítések megfelelő felületkezeléssel tartósak és dekoratívak lehetnek. Lehetőleg minél vastagabb fából, illetve lehetőség szerint keményfából készült elemeket válasszunk, és ügyeljünk a gondos felületkezelésre.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy a kerítéselemek milyen összeszerelési technikával készültek: a csavarozott vagy csapolt megoldással készültek mindig jóval tartósabbak, és ellenállóbbak az időjárás változásaival szemben, mint a szegeltek. Dekoratív megoldás lehet még a fakéreg gyékény, vagy a fonott fűzfavessző.

Amennyiben a környezettudatosságot és a tartósságot helyezzük előtérbe, léteznek már újrahasznosított műanyagból készült kerítéselemek is.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Ma még hihetetlennek tűnik, amikor dideregve kinézünk az ablakon, de hamarosan itt lesz az ideje a kerti grillpartiknak. Eljön az idő, hogy elkezdjük a sütögetést, de amint lemegy a nap, elviselhetetlenné kezd válni a hideg. Ilyenkor jól jön, ha kicsit be tudunk fűteni valamivel: ehhez kiváló lehetőséget kínálnak a különböző kültéri hősugárzók. Segítségükkel könnyűszerrel meghosszabbítható a grillszezon, hűvös estéken nem kell bevonulnunk a meleg lakásba, hanem odakint folytathatjuk a hangulatos kerti partit.

De mi a legjobb megoldás? Be kellene fűteni, de mivel?

Teraszhősugárzó

Jó néhány évvel ezelőtt tűntek fel az első teraszhősugárzók, más néven hőkandeláberek, először a drágább vendéglátóipari egységek teraszain. A készülékek (ugyanúgy, mint a legtöbb kültéri fűtőtest esetében) működési elve az ember hőérzetén alapul. A nem lehatárolható hatalmas külső tér miatt irreális cél lenne a levegő teljes felfűtése, ezért az a fontos, hogy a készülék hatáskörében tartózkodó emberek úgy érezzék, testük hőt vehet fel a hőleadás helyett, így pozitív legyen a hőérzet. A felülről érkező hőt ráadásul melegebbnek érezzük, így sokkal hatékonyabban fokozza hőérzetünket, mint bármilyen másik irányból származó hősugárzás.

A legtöbb teraszhősugárzó hagyományos, 11 kg-os pb gázpalackról üzemeltethető, és körülbelül 20- 25 négyzetméternyi terület felfűtésére alkalmas, úgy, hogy hatósugarában 8-10 °C-kal érezzük melegebbnek a levegőt a külső hőmérsékletnél.

Fontos tudni, hogy ezek a szerkezetek a legtöbb esetben olyan biztonsági szeleppel vannak ellátva, amely megakadályozza, hogy felboruláskor komolyabb baleset következzen be. A szelep sok esetben már a hősugárzó 30°-os billenésekor elzárja a gáz útját, vagy legalább hangjelzéssel figyelmeztet. A biztonságos üzemeltetés miatt mindig figyeljünk arra, hogy a hősugárzó felett 1,5 méteren belül, illetve az égőfej közvetlen közelében sehol ne legyen éghető anyag.

Minél nagyobb a hőkandeláber tetején lévő hőterelő tányér (általában 80 cm), annál nagyobb a befűtött terület nagysága. Fogyasztásuk 500-1000 g pb gáz körül alakul óránként. Itt is léteznek jóval takarékosabb típusok, például a SUNFORCE Radiant Power égőfejjel felszerelt termékek, amelyek gázfogyasztása mindössze 350 g / óra, ami azt jelenti, hogy egy hagyományos gázpalackkal akár több mint 30 órán keresztül fűthetünk.

Már hazánkban is kaphatók olyan típusok, amelyeknél a hőterelő tányér billenthető, így a hősugárzás iránya változtatható, ami tovább növeli a fűtés hatékonyságát, illetve 1 m-ről 2 m-re növeli a hatótávolságát a billentés irányába.

A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy ma már sokféle modern, csendes és takarékos teraszhősugárzó közül válogathatunk. Úgy tűnik, a számunkra megfelelő választás leginkább a terasz méretének, a teraszfűtésre szánt összegnek, illetve a kedvező üzemeltetési költség fontosságának függvénye. Ha hajlandóak vagyunk egy kicsit nagyobb összeget rászánni, akkor a billenthető fejű Radiant Power égőfejes teraszhősugárzóval hosszú távra, és nem elhanyagolható módon alacsony fenntartási költségek mellett meg tudjuk oldani a kellemesen meleg nyári estéket.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Mi a kondenzációs kazán működésének lényege?

Az, hogy nem csak a gáz elégetésével felszabaduló hőt használja fel, hanem a füstgázban lévő vízgőz hőjét is, ami a hagyományos működési elvű kazánok esetében a kéményen keresztül távozik. A kazánban létrejövő kondenzáció során napi néhány liter kondenzvíz keletkezik, amelyet a csatornába vezetünk, ha kell, speciális szennyvízátemelő segítségével.

Mik az előnyei, hátrányai?

A hagyományos gázkazán használatához képest a magasabb beszerzési árán kívül (egy jó minőségű kondenzációs fali kazán ára 240.000 Ft környékén kezdődik) mást nem nagyon lehet felsorolni, előnye viszont annál több van:

• az összes kazántípus közül a leghatékonyabban hasznosítja a fűtőanyagot
• alacsony környezet-, illetve levegőszennyezés
• hivatalos adatok szerint 15-30 %-kal kevesebb gázt használnak fel egységnyi hőenergia előállításához, de a tapasztalati adatok azt mutatják, hogy egy kondenzációs kazánnal korszerűsített közepes méretű családi háznál akár 40% megtakarítás is elérhető
• kisebb sugárzási veszteség az alacsony hőmérsékletű üzemelés miatt
• 8-10%-kal kisebb füstgáz hőveszteség
• sokkal biztonságosabb üzem - a speciális dupla falú kémény (zárt rendszerű üzem) miatt csak a külső térből nyeri a gáz elégetéséhez szükséges oxigént.

Milyen járulékos költségei vannak?

Tervezés – engedélyeztetés - új terv esetén fel kell készülnünk arra, hogy az eredeti építkezésünk befejezése óta eltelt időben megváltoztak a vonatkozó törvények, és emiatt gáztervünknek már az új szabványoknak kell megfelelnie. Például ha a konyhában gáztűzhelyünk van, akkor ablakra vagy falba szerelhető légbeeresztő beszerelését írhatják elő, ami további – beszereléssel együtt akár 10-50.000 forint többletköltséggel járhat. Ugyanez a többletköltség merül fel abban az esetben is, ha hagyományos, nem kondenzációs kazánra szeretnénk váltani.

Kéménybélelés – a kémény magasságától függően 70-150.000 forint közötti összegbe kerülhet, amihez hozzájön a kémény hatósági átadásának a körülbelül 50.000 forintos költsége.

Szennyvízátemelő: enyhén savas kémhatású szennyvíz elvezetésére alkalmas szennyvízátemelő szivattyú beépítése lehet szükséges, a csatornarendszer magassági elhelyezkedésének függvényében.

Indirekt tároló: ekkora léptékű felújítás esetén logikus azt is átgondolnunk, hogy nem kellene-e a használati meleg víz előállítását is modernizálnunk? Ésszerű döntés lehet a régi, korszerűtlen, nagy fogyasztású villanybojler, vagy a hosszú évek alatt a vízkőtől tönkrement indirekt melegvíz-tároló lecserélése. Egy 120-160 literes tároló kényelmesen kielégíti egy 4-5 tagú család igényeit. 

Beszerelési, beüzemelési, üzemeltetési költségek: a szükséges segédanyagokkal együtt a régi kazán le- és az új felszerelése hozzávetőlegesen 50-100.000 forint körül alakul, ehhez jönnek a kémény költségei, illetve a kazán hivatalos szakember általi beüzemelésének költsége, ami típustól függően 20-30.000 forint körül alakul. Sok gyártó előírja az évenkénti kötelező karbantartást is.

Mennyi idő alatt térül meg a beruházás? Ha beleszámítjuk azt is, hogy a régi kazánunkat esetleg el tudjuk adni, akkor rendszerint a teljes beruházás 3-4 év alatt megtérül.

Érdemes figyelni az Új Széchenyi Terv weboldalán a rendszeresen felbukkanó Zöld Beruházási Rendszer keretein belül megjelenő pályázati lehetőségeket, mert ha egy komplex energia-megtakarítási projektet hajtunk végre, akkor akár beruházásunk 30-50%-át visszakaphatjuk vissza nem térítendő támogatás formájában.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Sokak számára okoz fejtörést a fürdőszoba alapszíneinek megválasztása. „Minek öljek tíz vagy százezreket egy új burkolatba, csempébe, szaniterekbe, ha 1-2 éven belül úgyis kimegy a divatból?” – merül fel a kérdés, tegyük hozzá, joggal. Erre is van ötletünk!

A leginkább költségkímélő és rugalmas megoldást akkor választjuk, ha egy jó minőségű, széles méret és formaválasztékban kapható fehér burkolat, fali csempe mellett döntünk, amelyhez a szezonhoz és a lakberendezési trendekhez alkalmazkodva újabb és újabb színes kiegészítőket szerzünk be.

A matt vagy fényes, sötétszürkén vagy feketén fúgázott fehér fürdőszobafal soha nem megy ki a divatból, és ehhez találjuk a kiegészítők legszélesebb választékát is.

Nemcsak a csempék széles kínálatát találjuk meg, de a mindig divatos üvegmozaik táblák (2*2cm-es kockák 30*30cm-es hálóra ragasztva) is könnyen beszerezhetőek mind fehérben, mind feketében.

Nézzük a kiegészítőket. A tavasz mielőbbi beköszönte érdekében most a vidám, csajos, fiatalos színeket részesítettük előnyben a WC-kefe, a WC-ülőke és a szemetesvödör kollekciók összeállításakor.

Ezekhez könnyen megtaláljuk a hozzáillő fürdőszobaszőnyeget is. Ha pedig meguntuk, lecseréljük, míg a fehér csempéink évekig maradhatnak a falon.
Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Az első fűtésszámlák kézhez kapása sokaknak ér fel egy komoly sokkal, ezért érdemes körbejárnunk, hogy mit tehetünk, ha szeretnénk visszafogni fogyasztásunkat. Számos ötlet létezik a kiegészítő fűtés beüzemelésén át a különféle alternatív energiaforrások alkalmazásáig. Egyben azonban egységes az energetikai szakma: ha már befűtöttünk, ne engedjük megszökni a meleget! Szigetelési gyorstalpaló sorozatunkban most az alapoknál kezdjük: megnézzük mi, miből készül, miért jó, és mire való a hőszigetelés terén!

Egyes szakértők úgy vélik, akár 70% megtakarítást is elérhetünk a ház vagy lakás hatékony szigetelésével. Márpedig, ha figyelembe vesszük, hogy a háztartási energiaköltségek kb. 60-70 százalékáért felel a fűtés, akkor ez komoly megtakarítást jelent a családi kasszában. Szakemberek szerint a szigetelés terén hazánk jelentősen le van maradva, nemcsak a környezet- és energiatudatos észak-európai államoktól (a svédek, finnek és norvégok állnak az élen), de még a hasonló éghajlati tulajdonságokkal bíró osztrák, szlovák vagy szlovén háztartásoktól is, hiszen nálunk az otthonok négyötöde gyengén vagy egyáltalán nem szigetelt.

Mit mondanak a számok?
A korábban már tárgyalt alkalmi megoldások természetesen segítenek egy rosszul záró ablak-ajtó esetén, de ha a hosszú távon tervezünk, akkor elkerülhetetlen a homlokzat és a födém tökéletes szigetelése. Ehhez a korszerű anyagok és technológiák széles választéka áll rendelkezésre. Úgy tartják, a ház tervezésekor az ingatlan beruházási értékének néhány százalékát érdemes elkülöníteni a szigetelésre. Ez azonban a megfelelő technológiák alkalmazásával akár 4-5 év alatt megtérülhet a tulajdonosok számára. 30 év alatt pedig – a jelenlegi, de folyamatosan emelkedő gázárak mellett – minden befektetett forint 7-8 forintot hoz a lakóknak. Minél rosszabb a szigetelésünk, természetesen annál nagyobb hasznot hoz, ha beruházunk egy hőszigetelő rendszerbe. Egy 60-70-es években épült téglaház, vagy egy 80-as évekbeli B30-as téglával felhúzott épület esetében komoly eredményeket érhetünk el!

Lakóház hőtérképe szigetelés előtt és után - szivárgó celsiusok

A homlokzati szigetelés esetén például a vastagság minden 1cm-es növekedése 3-4% energia-megtakarítást eredményez. Egy épület hőveszteségének körülbelül 30%-a a falakon keresztül távozik. A tetőn további 25-30%, az ablakokon kb. 10-25%, a padlón és a födémen 10-15% és, ne feledkezzünk meg a kéményről sem. Ezért tehát a homlokzat mellett a többi elem burkolása és a nyílászárók cseréje is elengedhetetlen a tökéletes hő-megtartáshoz.

Mivel dolgozzunk?
A korszerű szigeteléstechnikában elsősorban ásvány, illetve üveggyapot, kőzet-, vagy fagyapot alapanyagokkal dolgoznak. Az egészségre veszélytelen, újrahasznosított üvegből készült és újrahasznosítható ásványgyapot táblák elsősorban a födémeken, a magastetőkön, a belső válaszfalakon és a szerelt homlokzatokon fejtik ki jótékony hatásukat. Pára- és légáteresztő képessége kiváló, ezért a szellőzést biztosítja, miközben nem gombásodik és penészedik, illetve a rágcsálóknak, kártevőknek sem kedvenc élőhelye. Az A1-es tűzveszélyességi osztályba sorolt termékek nem éghetőek. Az üveggyapot kiváló hangszigetelő, formatartása szintén kitűnő, ugyanakkor puha tapintású, egyáltalán nem szúr vagy porzik. A különféle ECO jelzésű modellek esetében abban is biztosak lehetünk, hogy kötőanyagként is megújuló forrásokat használtak fel a korábbi, kőolaj alapúakkal szemben.

A kőzetgyapot természetes eredetű, elsősorban bazaltból és újrahasznosított anyagokból előállított hőszigetelő anyag. Kitűnő hő és hangszigetelő, rendkívül tartós, jól alakítható, éghetetlen és az egészségre ártalmatlan. Az előzőhöz hasonlóan alkalmas a padlások, födémek, és a tetők (szarufaközi) szigetelésére, de alacsony hőtágulási mutatói miatt a homlokzat extrém időjárási terhelését is elbírják a vakolható elemek.  A nagy sűrűségű anyagok jól bírják a terhelést, a lépésálló táblák az emeletek hő- és hangszigetelését akár egy lépésben megoldják.

Egyre több esetben alkalmazzák a fagyapotot, elsősorban a látható felületek dekoratív burkolására, hő- és hangszigetelésére. Merev, ezért könnyen, hulladékmentesen  méretre vágható. Kiválóak az akusztikai tulajdonságai, ezért elsősorban olyan helyeken érdemes alkalmazni, ahol fontos a hang kirekesztése. A többrétegű – pl. ásványgyapot maggal szerelt – lapok akár a homlokzaton is megállják a helyüket, de azokra a helyekre is ajánlott, ahol a hőhíd-képződést kívánjuk megakadályozni (koszorúk, beton áthidalók).

Folyt. köv.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!