legjobbotthon

Az öntözés célja a növények folyadékkal való ellátása. Lényege, hogy a gyökereket ellássuk megfelelő mennyiségű és minőségű nedvességgel.

Azonban nem mindig kizárólag a nedvességpótlás a célunk, ugyanis a nyári hőségben a párahiányt is enyhíthetjük vele, melynek következtében a permetszerű öntözés lehűti a növényeket és az életfunkcióik újra normálissá válhatnak.

Általános szabályként elmondhatjuk, hogy az öntözést célszerű este végezni, ugyanis így minimalizálhatjuk az elpárolgott víz mennyiségét.  Ügyeljünk arra, hogy növényeink minden öntözésnél maximális vízadaggal legyenek ellátva és utána hosszabb szünetet tartva hagyjuk a talajt felmelegedni és a felső réteget kiszáradni. A túl sűrű locsolás rontja a talaj szerkezetét, a növényzet gyökerét a felszín felé készteti növekedésre (ezáltal növényünk még az átmeneti szárazságot is hamar megsínyli), jobban kedvez a kórokozók elszaporodásának, a tápanyagot kilúgozza a talajból és levegőtlenné teszi azt.

Az öntözés módjai

Esőztető öntözés: ennél a módnál a vizet valamilyen szórófejjel porlasztjuk el a levegőben, mely az esőhöz hasonlóan hullik a talajra.

Előnye: a természetes csapadékot utánozza, mennyisége jól szabályozható.

Hátránya: mivel nem megfelelő a porlasztás, ezért a talaj összetömörödik, az eloszlás nem megfelelő.

Kannás öntözés: ez a legelterjedtebb módja a hobbykert öntözésének, azonban ez nagyobb kertnél hatalmas munkát igényel, – ha megtehetjük - törekedjünk inkább a gépesítésre!

Csepegtető öntözés: elsősorban kertészeti kultúráknál alkalmazzák, hatékony és víztakarékos módszer, melynél az erózióveszély sem fenyegeti a talajt. Lényege abban áll, hogy minden növény tövéhez vékony csöveket vezetnek, melyből állandóan szivárog vagy csepeg a víz, mely a gyökérzetet nedvesen tartja, egyúttal a növény felső része száraz marad, mellyel elejét vehetjük a betegségek elterjedésének is.

Kedvező esetben a növényzet azonos vízmennyiséget kap és lehetőségünk van tápanyagok kijuttatására is, ha egy tápoldat adagolót építünk a rendszerbe.

Hátránya, hogy nagyon jó minőségű vizet igényel, mert az esetleges lerakódások hamar eltömődéseket okozhatnak.

Egy igazán modern rendszernek ma már alapvető tartozéka az esőkapcsoló, melynek feladata, hogy természetes csapadék esetén szüneteltesse az öntözést. Az érzékelőt célszerű olyan helyre szerelnünk, ahol sem az eső, sem az öntözővíz nem éri.

Ezen módszer alkalmazásához szükségünk van egy megbízható szivattyúra.

Az öntözéshez – a kert nagyságától függően akár nagyobb mennyiségről is szó lehet- szükséges vízmennyiséget többféle módon is biztosíthatjuk.

Egyik fajtája a fúrt kút, mely képes nagyobb mennyiségű vízzel is ellátni bennünket, azonban ennek megvalósításához hatósági engedély szükséges (ha valaki kevesebb, mint 500m3/év mennyiségű talajvizet kíván vételezni, akkor elégséges az illetékes önkormányzattól beszerezni a vízjogi engedélyt). Ha emellett a mód mellett döntünk, szükségünk lehet egy megfelelő paraméterekkel rendelkező csőbúvár szivattyúra.

Másik – ám igen költséges – módja a vezetékes ivóvízzel való öntözés. Ebben az esetben érdemes erre a célra külön mérőórát felszereltetni, hogy az öntözéshez elhasznált vízmennyiség után ne kelljen szennyvízdíjat fizetni.

Egy ezeknél sokkal költségtakarékosabb és környezetkímélőbb megoldás az esővíz összegyűjtése.  Az esővíz nem tartalmaz klórt, lágyabb, mint a vezetékes víz, így a növényeink is meghálálják a minőségi vízzel való öntözést.

A tetőről érkező csapadékot egy szűrőn keresztül kell az esővízgyűjtő tartályba vezetni, hogy a szivattyú nehogy eltömődjön a falevelek, rovarok és egyéb szennyeződések miatt. A tartályból a vizet ajánlott egy házi vízmű (hidrofor) segítségével kiszivattyúzni, mely ezután akár a kerti csapra, akár közvetlenül az öntözőrendszerre köthető.

Akármelyik megoldást is választjuk, szükségünk lesz egy strapabíró locsolótömlőre, melyhez a könnyebb mozgathatóság és tárolás érdekében érdemes egy locsolótömlő tartót is beszereznünk.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Hazánk klímája a nyári időszakban sokszor száraz, ezért van szükség a víz intenzív pótlására. Az egyenletes és folyamatos csapadékpótlást a legegyszerűbben, legkényelmesebben, és leghatékonyabban öntöző rendszerrel oldhatjuk meg. Az automata öntözőrendszerek telepítése nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván, ám egy egyszerűbb változatot – szakértői segítséggel – akár házilag is összerakhatunk.

Egy átlagosan csapadékszegény nyáron havonta 130-150 milliméter víz pótlása szükséges ahhoz, hogy a növényeink optimális vízmennyiséghez jussanak.  Egy kisebb, 22x22 méteres területre vetítjük mindezt ez  kb. 500 m2, akkor az két köbméter vizet jelent naponta. Ennek a mennyiségnek a pótlása slaggal locsolva napi 2 óra munka lenne, amellett, hogy nem egyenletes a vízeloszlás, azaz a bizonyos növények nem jutnak elég vízhez. Fontos szempont, hogy a kézi locsolást általában még világosban végezzük, ezért a víz párolgása is nagyobb, mintha éjjel tennénk – ezzel sok vizet vesztünk. Ezzel ellentétben az öntözőrendszereket általában éjjeli órákra állítják be, így már ezzel rengeteg vizet spórolhatunk.
Mindezeket figyelembe véve – tehát vizet és időt spórolhatunk – már nem is annyira drága egy öntözőrendszer kiépítése. Komolyabb, többkörös rendszerek kiépítését természetesen bízzuk szakemberekre, egyszerűbb rendszereket mi magunk is kiépíthetjük.

Két fontos kérdés
Az első kérdés: honnan locsolunk?
- esővíz: a legjobb megoldás, de kevés háztartásban gyűjtenek nagyobb mennyiségű esővizet, illetve az éven belüli eloszlás egyenlőtlensége problémás lehet.
- patak, folyó a kert végében: szintén kevés helyen áll a rendelkezésre.
- fúrt kút: az egyik leggyakoribb megoldás
- vezetékes víz: nagyon elterjedt, de a vízdíjak mértékétől függően érdemes vagy nem érdemes ebbe belevágnunk.

Második kérdés: hogyan téliesítünk?
Az öntözőrendszer csőhálózata mindössze 25-30 cm mélyre van telepítve, azaz a téli fagyok ellen víztelenítéssel kell védekeznünk. Ez egy 1-2 órás művelet, amit október vége felé, még az első fagyok beállta előtt kell elvégezni.  Már a tervezéskor döntsük el, hogy milyen téliesítési módot választunk: kézi csapos, kompresszoros, vagy a kényelmes, de kevéssé takarékos automatikus. Szakemberek szerint a maradéktalan víztelenítést a 4 bar nyomású kompresszorral érhetünk el, amelyhez alkalomadtán eszközt is kölcsönözhetünk vagy szakembert kérhetünk fel a munkára.

Szórófejek
A gyep öntözését talajból kiemelkedő szórófejekkel oldjuk meg. Két alapvető szórófej típusból választhatunk
1. statikus szórásképű szórófej (spray): folyamatosan juttatja a vizet a szóró távolságon belülre, kb. 1-5 m sugarú kört tudnak beöntözni;
2. hidromotorral hajtott (forgó) szórófejek: ezzel a módszerrel akár 5-9, 7-16, sőt 15-32 méteres sugarú körben is locsolhatunk.
Mindkét szórófej típus létezik süllyeszthető, ill. fix változatban.
2. Lágy és kemény  csövek
- a rendszer vonalaihoz kemény polietilén csöveket használjunk (25mm, azaz ¾” colos méretben)
- a szórófejeket ne közvetlenül a polietilén csőhöz rögzítsük, hanem iktassunk közé lágy polietilén  (ún. LPE) csövet

Víznyomástól függően

- Nagyobb területeken épített locsoló rendszereknél egyszerre csak annyi szórófej üzemeljen, amennyihez elegendő a víznyomás. Ha túl nagy a terület, egy vezérlőt kell beszerelni, ami egymásután kapcsolja be a különböző locsoló körökre kapcsolt szórófejeket.
- A légbeszívó-visszacsapó szelep akadályozhatja meg, hogy az öntözőrendszert eltömítse, elfertőzze a visszajutó föld. A szivattyú utáni szakaszba építsük, így ha vízhiány van, akkor nem folyik vissza a rendszerbe a sáros víz.

Esőkapcsoló
Ha csapadékos az idő az eső kapcsoló megakadályozza az öntözést, így nem kell nekünk külön odafigyelni, hogy kikapcsoljuk-e a rendszert vagy sem, megteszi magától. Az érzékelő telepítésénél figyeljünk arra, hogy olyan helyre telepítsük, ahol nem éri mesterséges forrásból víz, de az eső igen.

Csepegtető öntözés
Az ágyások, cserjék, konyhakert öntözésére nem alkalmasak a szórófejek. Csepegtető rendszert érdemes kiépíteni. A csepegtető csövek nem spriccelnek, csak lassan 1-4 liter/óra mennyiséget csepegtetnek a növények tövére. A csepegtető csöveket nem szabad beásni a földbe, mert eldugulnak a nyílások.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!