legjobbotthon

A fűnyírás a kerttulajdonosok által hol átkozott (hiszen nehéz), hol kedvelt (hiszen nagyon látványos produktummal járó) tevékenység. Egy biztos: tavasztól őszig elkerülhetetlen kerti munka. Ha valaki új fűnyírót szeretne, érdemes megfontolnia néhány szempontot a vásárlás előtt.

A döntés meghatározói tényezői
Döntésünket mindenképpen elsősorban a gyepfelület nagysága alapján hozzuk meg. A kisebb elektromos fűnyíróktól az egész komoly traktorokig minden kapható. Szintén fontos szempont lehet a fűnyíró energiaforrása. Mindegyiknek van előnye is, hátránya is. Az elektromos fűnyírók csendesebbek, karbantartási igényük minimális, viszont kábelt húzunk magunk után (fokozott figyelemmel legyünk a fordulóknál, nehogy áttoljuk rajta a gépet!!) azaz konnektor kell, hogy legyen a közelben. A kábel hossza meghatározza a bejárható felületet, hosszabbító vásárlásakor a gép teljesítményének a kábel hosszának, és a vezeték keresztmetszetének illeszkedniük kell egymáshoz. Kérjük szakember segítségét! A benzines hajtású gépek kezelése macerásabb, cserébe szabadon használhatjuk bárhol, nem vagyunk helyhez (elektromos hálózathoz) kötve. Zajosabb, szükség van benzineskannára, olajra, rendszeres olajcserére, az önindítós modellek / traktorok akkumulátorral is rendelkeznek, ez is igényel karbantartást. Figyelem, a benzin nem örökéletű, kb. fél év alatt elveszíti tulajdonságai egy részét, érdemes mindig friss benzint tankolnunk. Kaphatók üzemanyag frissítő adalékok is, mellyel „újraéleszthető”. A legolcsóbb 30-34 cm-es 900-1000 W-os elektromos fűnyírók kb. 100 m2 felületig ajánlottak, de a nagyobb, 1500-1600 W körüli gépekkel bátran ápolható akár 800 m2-es gyep is. A benzinesek használatát általában 400 – 3000 m2 között ajánlják. A felülős fűnyíró kényelmes játék ugyan, de csak kb. 800 m2-ig vásároljunk. A traktorokat teljesítménytől függően 5000 és 8000 m2-ig ajánlják.

Mennyi időnk van?
Nem elhanyagolható a fűnyíró vágószélessége: a 30-56cm közötti skálából olyat válasszunk, amely a kertünk méretéhez passzol. Túl keskeny hasznos felületű gépünk hamarabb elhasználódik, és természetesen gyorsabban halad a munka egy erősebb, szélesebbet vágó géppel.



Megy ez magától is…
Önjáró fűnyírónk motorja nemcsak a forgókést, de ha bekapcsoljuk, a kerekeket is hajtja. Ha kertünk nagy, illetve a terepviszonyok mostohák, úgy érdemes ilyen konstrukcióba beruháznunk. Az ugyanolyan alapmodell és önjárós változata között kb. 10-20000 Ft a különbség. Léteznek olyan gépek, melyeknél a hajtás sebessége változtatható, sőt van már elektromos fűnyíróban is önjáró!



Se vezeték, se benzinszag
Bizonyos esetekben ideális megoldás lehet az akkumulátoros gép választása. Egy töltéssel akár 3-400 m2 is levágható. Egyesíti a vezeték nélküli szabad mozgást a benzinesek hátrányai nélkül.

Varázsszőnyeg - haladóknak
Ha tudunk kellő időt, energiát rászánni a rendszeres ápolásra, és nagyon igényesek vagyunk az eredményt illetően, akkor válasszunk hengerkéses fűnyírót. Gyönyörű, puha, szőnyegszerű, golfpálya minőségű pázsitot kaphatunk cserébe. Ezek általában mechanikus szerkezetek, a kisebb felületekhez megfelelően, de létezik elektromos, vagy akkus változat is. Sőt ha saját futballpályánk van, akkor benzines, nagy teljesítményű gépet is választhatunk.

Robotok a kertben
Ha nincs kedvünk, vagy elég időnk, de mégis szeretnénk ápolt pázsitot, és elég vastag a pénztárcánk, akkor választhatunk már fűnyíró robotot is. Többféle létezik, már az egyszerűbbek között is van olyan, „aki” felismeri a gyepet. Ha lemegy a fűről pl. a kerti útra, akkor abbahagyja a vágást, és visszafordul.



Traktorosok előnyben
Jócskán a zsebébe kell nyúlnia annak, aki saját traktorára szeretne felpattanni, és azzal nyírni a terepet. Kétségtelen ugyanakkor, hogy bizonyos kertméret felett racionális döntés az önjáró traktor, ráadásul adapterekkel (utánfutó, szóró kocsi, télen hótolólap) egész évben hasznos lehet. Óriási a választék a piacon a különféle fűgyűjtős vagy oldalkidobós modellekből, ma az ún. frontkaszás gépeket egyre inkább felváltják azok, amelyeken a fűkasza a gép alján foglal helyet.

Addig nyújtózkodj …
Takarónk hosszát nyilván pénztárcánk határozza meg. Kisméretű elektromotoros fűnyírókat már ismert, megbízható márkáktól is megkaphatunk a 18-30.000 Ft-os sávban, de kevéssé bejáratott gyártóktól 9-10.000 Ft-ért elvihetőek a 900W-os modellek. A benzines fűnyírók kb. 35.000 Ft környékéről indulnak, de önjárós modellekre szánjunk 80-120.000 Ft-ot is bátran. Akkus gépet már 60 ezertől kínálnak, az egyszerűbb hengerkésesek kb. 15 ezertől elérhetők. Bőven 300 ezer Ft felett kezdődik a fűnyírórobot, cserébe ez az egész családnak kiváló szórakozás lehet. Ha mindenképpen traktorra van szükségünk a kert karbantartásához, akkor szánjunk minimum kb. 3-400 ezer forintot a beruházásra. Az ismert márkák gépeinél bízhatunk a háttérben, de különösen a legolcsóbb kategória környékén tájékozódjunk minden esetben a garanciális feltételekről, szervizháttérről.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Akinek kertje van, építkezik vagy felújít, annak biztosan van talicskája. Ha nincs, lesz. Honnan jön, és merre tart ez az egyik legegyszerűbb ház körüli eszköz. Kezdjük az alapoknál.

Hogyan kezdődött?
A talicska a fizika szerint az egyoldalú emelők csoportjába tartozik, hiszen a kb. 170 literes teher, amit a ma ismert eszközökkel tolunk az emelési oldalon van (ellentétben a libikókával). Arról megoszlanak a történészi vélemények, hogy az ókori görög, vagy az időszámításunk szerint első századbeli kínaiak használtak-e először talicskát. Az eleusisi régészeti leletek listáján ugyan van egy hasonlatos eszköz, de tárgyi bizonyíték nincs arra, hogy ennek van köze a ma ismert talicskához.

Sokkal valószínűbb, és leletekkel bizonyítható a kínai szál: isz. 118-ból és 170-ből is vannak sírkő mintázatok, amelyek talicskásokat ábrázolnak. Igaz, Kínában a talicskák számos formáját fejlesztették ki a középkorra, a kerék áthelyezésével a maitól egészen eltérő súlyelosztást érve el. Születtek különös hibridek is: az 1790-es évekből származnak például feljegyzések vitorlás talicskákról, amelyek a szél erejével könnyítették meg a teherhordók dolgát.

Forrás: Wikipedia

Európába a 12. században érkezett a „jármű”, de a 15. századig leginkább Angliára, Franciaországra és a Németalföldre korlátozódott az elterjedése, mint a nagy építkezések hasznos segédeszköze.

Extrém esetek
1978-ben James Dyson design díjat nyert talicskájával, amelyen a 2000 éve megszokott kereket gömbre cserélte, hogy a terepviszonyok kihívásaihoz jobban alkalmazkodjon a szerszám, majd elnevezte Ballbarrow-nak (az eredeti angol wheelbarrow helyett).

 
Forrás: http://www.dyson.co.uk

Egészen 1998-ig kellett várni a motoros talicskák szériagyártására a Honda HPE60 képében.

 Forrás: http://world.honda.com

Találunk olyan fejlesztéseket is, amelyek nem a horizontális, hanem a vertikális mozgást könnyítik meg, áttételeken keresztül könnyítik meg az emelést.

Egészen új irány a talicskázás történetében, amit a Muck Truck céloz meg: tulajdonképpen mini dömperként működnek a motoros, billenőplatós talicskáik.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Egyre többen vágnak bele a komposztálásba, a ház körüli zöldhulladék hasznosításába. Nemcsak zöldövezeti lakásokban, de társasházi otthonokban, nagyvárosi környezetben is felállítható a komposztáló, amely helyes használat mellett nemcsak a kukába kerülő háztartási hulladék mennyiségét csökkenti, de értékes tápanyagot termel növényeink számára. 10 tipp a helyes komposztáláshoz.

1. Első lépés a számunkra legalkalmasabb komposztáló kiválasztása. Gondoljuk át, mekkora méretűre van szükségünk. Ez függ pl. attól, hogy kizárólag a konyhai hulladékot gyűjtjük benne, vagy hatalmas kertünk van, ahonnan a lenyírt füvet, levágott ágakat is rendszeresen oda visszük. Ettől függően válogathatunk a 4-900 literes fa, fém, műanyag tartályok, vagy a balkonon is elférő 20-25 literes konyhai eszközök között. Gondoskodjunk a további eszközök – a rosta és a forgatáshoz szükséges villa – beszerzéséről is. Ha sok ággal van dolgunk, érdemes vásárolni vagy kölcsönözni egy ágaprító gépet.

2. Találjuk meg az ideális helyet. Helyezzük a komposztálót árnyékos helyre, megfelelő távolságba a lakóháztól és a szomszédoktól. Természetesen egy szűkebb udvarú társasházban korlátozottak a lehetőségek, de itt is ügyeljünk arra, hogy nem tegyük ki tűző napnak a komposztot.

Az egyik leggyakoribb háztartási hulladék, a burgonyahéj

3. Lássuk, mit komposztálhatunk:

a) Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb.
b) Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz
c) Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton, haj és köröm.

 4. Mit ne dobjunk a tárolóba?

a) Főtt ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat
b) Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben)
c) Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)
d) Színes újságot, pelenkát
e) Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert

5. Törekedjünk a helyes arányra! A komposztálást, a biohumusz gyártását végző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák stb.), és férgek (pl. a giliszta) számára ideális környezetet kell teremtenünk. Ha felborul a helyes szén (döntően a barna hulladékban van pl. ágak, gallyak), és a nitrogén (zöldhulladék) arány, akkor lassul a folyamat, és bomlás helyett a rothadás veszi át a terepet, komposztálónk büdös lesz. A szaküzletekben kaphatóak olyan előre kitenyésztett mikroorganizmusok, amelyek felgyorsíthatják a folyamatot.

6. Nagyon fontos: a struktúra! Ügyelni kell arra, hogy a tömény zöldhulladék-falat megtörjék az ágak, gallyak, ettől lesz tartása a komposztnak és jobban is szellőzik. Éppen ezért rendszeresen (4-6 hetente) forgassuk meg a siló tartalmát.

7. Nedvesség nélkül nem megy. Olyannak kell lennie a komposztanyagnak, amely nem tocsog a nedvességben, de nem száraz. Érdemes lefedni a silót, ha nem tudjuk esőtől védett helyre állítani, de úgy, hogy szellőzni tudjon.

8. Kémhatás: ne legyen se lúgos, se savas. Ez természetesen ismét a feldolgozott anyagok arányától függ, de ha sok gallyal, lombbal savasítunk, akkor érdemes mésszel visszaállítani az arányt.

Cél, a tápanyagokban gazdag termőtalaj

9. Legyünk türelmesek. A jó biohumusz kb. 10-12 hónap alatt éri el termőtalajként a csúcsát, ekkora vélik tápanyagokban gazdag termőréteggé.

10. Hagyatkozzunk az érzékszerveinkre! A jó minőségű komposzt nem büdös, nem latyakos, színes barnás árnyalatú, és nem utolsó sorban nem lengik körül bogarak. Ha erre odafigyelünk, biztosan jó úton haladunk majd.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Májusban már javában zajlanak a kerti munkálatok, de ez rendjén is van, hiszen sok növény esetében most kell elvégezni azokat a műveleteket, amelyek kertünk ékességévé teszik őket. Következzék néhány jó tanács, amelyet érdemes megfogadni májusban.

1. Tisztítsuk meg a kertünket! Az elnyílt hagymás virágok (ilyenek pl. a tulipán vagy a nárcisz) magszárait törjük le! Az elvirágzott évelőket szedjük ki, a magasra növők bokrait kössük össze, szükség esetén karózzuk le. Ne feledjük, a május a legalkalmasabb a gyomirtásra is.
2. Ültessünk! A fagytűrők kiültetése után most már itt az idő, hogy a palántákat, a vásárolt cserepes növényeket is kiültethetők a kertbe: most kell kiültetni a dáliát és a kánnát.
3. A balkonládákat is bátran beültethetjük már, ugyanígy kiültethetjük a kertbe a teraszon áttelelt egynyári virágokat, különösen a muskátlit, a fuksziát, a gumósbegóniát.
4. A melegkedvelő palánták kiültetésekor figyeljük a naptárat és a meteorológiai előrejelzést! Ne feledjük el a fagyos szenteket, Pongrác, Szervác és Bonifác május 12 és 14 között hozhat még talaj menti fagyokat. Ha kell, takarással megóvhatjuk érzékeny növényeinket.
5. Ha el akarjuk kerülni a meglepetéseket, akkor csak biztos forrásból vásárolt, vagy saját nevelésű palántákat ültessünk. Vigyázzunk, hogy az ültetés után ne kerüljenek mélyebbre, mint a nevelőhelyen.

6. Óvatosan locsoljunk! Már a májusi nap és hőség is tartogathat meglepetéseket. Lehetőleg csak a növények tövére jutassuk a vizet az uborkánál és a paradicsomnál is. A levélre kerülő víz elősegíti a gomba spórák elszaporodását, fertőzését. Soha ne öntözzünk a déli hőségben, ilyenkor a kiöntözött víz kétötöde is elveszhet.
7. Ne feledkezzünk meg a szobanövényekről sem! A kinti hőmérséklet emelkedésével őket is gyakrabban kell locsolni. Itt az idő az átültetésre, az elhasznált föld frissítésére.
8. Bár a gyep telepítésére az ősz a legalkalmasabb, főként egy kiadós szellőztetés után, de az április-május még megfelel a fűtelepítésre.
9. A gyümölcsfák virágzását követően ügyeljünk a kártevők, gombák, betegségek kezelésére, mert ideális időjárás esetén is elvihetik a termést.
10. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy mit-mivel párosítunk, hiszen így könnyen „öngyógyító” kertet építhetünk. Erre vonatkozóan hamarosan jönnek újabb tanácsaink!

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!