legjobbotthon

A kerti tó kellemes hangulatot teremt kertünkben és nyugalmat áraszt.

Ücsöröghetünk a partján, gyönyörködhetünk a növényekben, etethetjük a halakat. Puszta léte szebbé és barátságosabbá teszi környezetünket.

Nézzük, hogyan álljunk neki a saját kezű építéséhez, ami közel sem annyira bonyolult, mint elsőre hinnénk!

Először az elhelyezését kell megterveznünk. Ez attól függ, hogy milyen típusú tavat szeretnénk: egy kivilágított tó jobban mutat a házunk vagy a teraszunk közvetlen közelében, egy természetes kialakítású viszont inkább egy csendes, félreeső helyen tud igazán érvényesülni. Arra is gondoljunk, hogy a békák kuruttyolása, a víz csobogása egy idő után zavaró is tud lenni.

Figyeljünk rá, hogy lehetőleg ne hulló lombú fák alá tegyük, mivel ez állandóan szennyezné a vizet, de azért félárnyékos legyen a hely, legfeljebb napi 4-5 órás közvetlen napsütéssel. Érdemes figyelembe venni az uralkodó szélirányt is, így elkerülhetjük, hogy az összes szemetet a tavunkba fújja a szél.

A meder kialakításának tervezésénél legyünk előrelátóak, hiszen a meder utólag nehezen változtatható meg! A kialakítandó vízfelület alsó határa 7m², felső határát pénztárcánk és a telek nagysága határozza meg. A kisebb méretű tóban nehezen tud kialakulni a természetes egyensúly, nem tudjuk hatásosan védeni a nyári túlzott felmelegedéstől. Minél nagyobb a vízmennyiség, annál nagyobb az öntisztulási képesség és kisebb a hőmérsékletingadozás, így tartósabban és gyorsabban alakul ki az egyensúlyi állapot.

Hasznos videó a kerti tó építéséhez: LINK

A legnagyobb vízmélység érje el a 0,8 métert, ha halakat is szeretnénk telepíteni bele, akkor az ő biztonságos telelésük érdekében az 1,2 métert, hosszúkás forma esetén pedig a szélesség nem lehet 2 méternél kevesebb!

A kialakításkor ügyeljünk arra, hogy az esetlegesen vízbe eső gyermek könnyedén ki tudjon jönni!

Az 50 m³-nél nagyobb térfogatú és 1 méternél mélyebb kerti tó építése bejelentés-, a 100m3-nél nagyobb térfogatú és 2 méternél mélyebb építése egyszerűsített építési engedély köteles.

Ha elterveztük, hogy hova és milyen tavat szeretnénk, akkor kezdődhet a kivitelezés!

Első lépésként jelöljük ki a kialakítandó tó szélét, így könnyebben el tudjuk képzelni, hogy hogyan fog kinézni. Ezt tehetjük egy slaggal, esetleg madzaggal. A vonal belső szélén kezdjük el az ásást.

A vízinövények számára lépcsőket kell kialakítanunk. Ha van rá lehetőségünk, akkor legalább két szintet alakítsunk ki a különböző magasságú növényeknek.

Mivel a tó köré fedőkövek kerülnek, ezért egy 5cm magasságú szegélyt alakítsunk ki a tó körül, szélessége a felhasznált kövek nagyságához alkalmazkodjon!

A tó szintjét folyamatosan ellenőrizzük az ásás során, nehogy egyenetlen mélységű legyen a tavunk, mert a víztükör minden egyenetlenséget kihoz!

Ha a tó alakját és mélységét kialakítottuk, akkor távolítsunk el a belső felületről minden követ, kavicsot, fadarabot, gyökérdarabot, stb., ami később kilyukaszthatja a tófóliánkat. Ha ezzel megvagyunk, akkor szórjuk be kb. 1 cm vastagságban a tó belső felületét homokkal és terítsük be geotextiliával, melyek szintén a tófóliánk védelmét hivatottak ellátni. A szegélynek kialakított részt is töltsük fel homokkal.

Ezután következhet a tófólia. A tófóliát óvatosan terítsük bele a mederbe, igazítsuk a sarkokhoz. A vízpumpát legjobb, ha a tó közepén helyezzük el.  Ha szükséges, a sarkoknál kövekkel fogassuk le a fóliát és kezdjük el feltölteni vízzel.

A szükséges fólia mennyiségét az alábbi képlettel könnyedén kiszámíthatjuk:

• Fólia hossza = tó hossza + 2x a mélysége + 2x 0,5 m + a lépcsők szélessége
• Fólia szélessége = tó szélessége + 2x a mélysége + 2x 0,5 m + a lépcsők szélessége

Vásárolhatunk olyan part menti részre használható kavicsos tófóliát is, ami természetes kavicsos part látványát adja. Ezt a mederbe olyan mélységig lógassuk be, ameddig a víz alá le lehet látni. Ne felejtsünk el gondoskodni a fólia megfelelő rögzítéséről, hogy ne lebegjen a vízben!

Ahogy telik fel a vízzel, a lefogó köveket távolítsuk el, hogy a fólia minden mélyedést kitölthessen a mederben.

A mélyebben elhelyezkedő növényeket már a feltöltés során beültethetjük.

Ha a tavunk megtelt vízzel, a felesleges fóliát 30-40 cm szegélyt hagyva vágjuk le, majd ássuk be a földbe.

Partját tetszőleges szegélykövekkel díszíthetjük.

Kezdődhet a növényekkel való telepítés, melyeket célszerű ültető kosárban vagy zsákban elhelyezni. A tó teraszos kialakítása lehetővé teszi, hogy a növényeket a számukra kedvező vízmélységben, tóföldben helyezzük el.

Ha igazán pazar látványt akarunk elérni, építsünk be tavi szobrot, szökőkutat, esetleg víz alatti világítást. A csobogók, buzgárok fontos feladatot látnak el a tó oxigénnel való ellátásában.

Utolsó lépésként üzemeljük be a vízgépészeti rendszert, mely alapesetben egy szivattyúból, egy alapszűrőből és levegőztető vízvisszavezetőből áll.

Várjunk legalább 10-15 napot és a már beállt egyensúlyú tavunkban telepítsük a halakat, teknősöket, de ha biztosra szeretnénk menni, akkor várjuk ki a második évet.

Ha a gondos elhelyezés és karbantartás ellenére a tavunk alját iszap és falevelek borítják, akkor vegyük célba őket egy iszapszivattyúval!

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Hazánk klímája a nyári időszakban sokszor száraz, ezért van szükség a víz intenzív pótlására. Az egyenletes és folyamatos csapadékpótlást a legegyszerűbben, legkényelmesebben, és leghatékonyabban öntöző rendszerrel oldhatjuk meg. Az automata öntözőrendszerek telepítése nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván, ám egy egyszerűbb változatot – szakértői segítséggel – akár házilag is összerakhatunk.

Egy átlagosan csapadékszegény nyáron havonta 130-150 milliméter víz pótlása szükséges ahhoz, hogy a növényeink optimális vízmennyiséghez jussanak.  Egy kisebb, 22x22 méteres területre vetítjük mindezt ez  kb. 500 m2, akkor az két köbméter vizet jelent naponta. Ennek a mennyiségnek a pótlása slaggal locsolva napi 2 óra munka lenne, amellett, hogy nem egyenletes a vízeloszlás, azaz a bizonyos növények nem jutnak elég vízhez. Fontos szempont, hogy a kézi locsolást általában még világosban végezzük, ezért a víz párolgása is nagyobb, mintha éjjel tennénk – ezzel sok vizet vesztünk. Ezzel ellentétben az öntözőrendszereket általában éjjeli órákra állítják be, így már ezzel rengeteg vizet spórolhatunk.
Mindezeket figyelembe véve – tehát vizet és időt spórolhatunk – már nem is annyira drága egy öntözőrendszer kiépítése. Komolyabb, többkörös rendszerek kiépítését természetesen bízzuk szakemberekre, egyszerűbb rendszereket mi magunk is kiépíthetjük.

Két fontos kérdés
Az első kérdés: honnan locsolunk?
- esővíz: a legjobb megoldás, de kevés háztartásban gyűjtenek nagyobb mennyiségű esővizet, illetve az éven belüli eloszlás egyenlőtlensége problémás lehet.
- patak, folyó a kert végében: szintén kevés helyen áll a rendelkezésre.
- fúrt kút: az egyik leggyakoribb megoldás
- vezetékes víz: nagyon elterjedt, de a vízdíjak mértékétől függően érdemes vagy nem érdemes ebbe belevágnunk.

Második kérdés: hogyan téliesítünk?
Az öntözőrendszer csőhálózata mindössze 25-30 cm mélyre van telepítve, azaz a téli fagyok ellen víztelenítéssel kell védekeznünk. Ez egy 1-2 órás művelet, amit október vége felé, még az első fagyok beállta előtt kell elvégezni.  Már a tervezéskor döntsük el, hogy milyen téliesítési módot választunk: kézi csapos, kompresszoros, vagy a kényelmes, de kevéssé takarékos automatikus. Szakemberek szerint a maradéktalan víztelenítést a 4 bar nyomású kompresszorral érhetünk el, amelyhez alkalomadtán eszközt is kölcsönözhetünk vagy szakembert kérhetünk fel a munkára.

Szórófejek
A gyep öntözését talajból kiemelkedő szórófejekkel oldjuk meg. Két alapvető szórófej típusból választhatunk
1. statikus szórásképű szórófej (spray): folyamatosan juttatja a vizet a szóró távolságon belülre, kb. 1-5 m sugarú kört tudnak beöntözni;
2. hidromotorral hajtott (forgó) szórófejek: ezzel a módszerrel akár 5-9, 7-16, sőt 15-32 méteres sugarú körben is locsolhatunk.
Mindkét szórófej típus létezik süllyeszthető, ill. fix változatban.
2. Lágy és kemény  csövek
- a rendszer vonalaihoz kemény polietilén csöveket használjunk (25mm, azaz ¾” colos méretben)
- a szórófejeket ne közvetlenül a polietilén csőhöz rögzítsük, hanem iktassunk közé lágy polietilén  (ún. LPE) csövet

Víznyomástól függően

- Nagyobb területeken épített locsoló rendszereknél egyszerre csak annyi szórófej üzemeljen, amennyihez elegendő a víznyomás. Ha túl nagy a terület, egy vezérlőt kell beszerelni, ami egymásután kapcsolja be a különböző locsoló körökre kapcsolt szórófejeket.
- A légbeszívó-visszacsapó szelep akadályozhatja meg, hogy az öntözőrendszert eltömítse, elfertőzze a visszajutó föld. A szivattyú utáni szakaszba építsük, így ha vízhiány van, akkor nem folyik vissza a rendszerbe a sáros víz.

Esőkapcsoló
Ha csapadékos az idő az eső kapcsoló megakadályozza az öntözést, így nem kell nekünk külön odafigyelni, hogy kikapcsoljuk-e a rendszert vagy sem, megteszi magától. Az érzékelő telepítésénél figyeljünk arra, hogy olyan helyre telepítsük, ahol nem éri mesterséges forrásból víz, de az eső igen.

Csepegtető öntözés
Az ágyások, cserjék, konyhakert öntözésére nem alkalmasak a szórófejek. Csepegtető rendszert érdemes kiépíteni. A csepegtető csövek nem spriccelnek, csak lassan 1-4 liter/óra mennyiséget csepegtetnek a növények tövére. A csepegtető csöveket nem szabad beásni a földbe, mert eldugulnak a nyílások.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!