Ha igazán harmonikus, egészséges otthont akarunk teremteni, akkor egyensúlyra kell törekednünk. Így van ez a lakás páratartalmával is. Hol azért küzdünk, mert túl száraz a levegő, hol a túlzott nedvességtartalommal kell felvennünk a küzdelmet. Nézzük, milyen eszközök könnyíthetik meg a dolgunkat az őszi-téli, kritikus időszakban.
Mi a baj a nedvességgel?
Azt tudjuk, ha túl száraz a lakás, könnyed kiszárad a szánk, torkunk, köhöghetünk. A túlzott nedvesség ellenben nehézlégzést okozhat, egyes allergiás eredetű bőrbetegségek felerősödhetnek, a gyermekek könnyen asztmássá válhatnak, a fiziológiás hatásokon túl a penész és a gombák szaporodásához vezethet a lakásban. Akkor tekinthetjük egészségesnek a szoba levegőjét, ha relatív pártartalma kisebb ingadozásokkal maximum 40-60%-ot ér el. A tartósan 65% feletti páratartalom nemcsak egészségtelen, de főként az éjszakai lehűlések miatti ingadozást követően növeli a vízlecsapódás esélyét, ami a falak, sarkok ázásához, penészedéséhez vezethet. A hazai lakások legalább harmadában okoz problémát a nedvesség, legalább a helységek egy részében, tehát korántsem egyedi problémáról van szó.
Mi a felelős?
Ha száraz a lakásunk, akkor könnyen találhatunk felelőst: elsősorban a túlzott fűtést okolhatjuk, és párásítóval, párologtatókkal, a nedves ruha szobában történő teregetésével tehetünk a leggyorsabban ellene. A nedvességért felelős épületelemeket nehezebb megtalálni. Elsősorban a lakás szigetelését kell megvizsgálni. Ha az épület régi, rosszul szigetelt, akkor könnyen okozhatja az üvegfelületek hirtelen lehűlése a pára hirtelen kicsapódását. Ha korszerű, jól szigetelt az épületünk, de a műanyag nyílászárók nem biztosítanak elegendő szellőzést, akkor szintén „páracsapdába” kerülhetünk. Lényeges tehát a rendszeres szellőztetés és a légterelés, tehát vizes helyiségek (fürdő, szauna, medence, télikert, mosókonyha és a konyha) esetében annak megoldása, hogy az ott keletkező pára ne a lakás többi része felé áramoljon.
Mi tegyünk?
Ha lakásunk adottságai vagy anyagi lehetőségeink nem engedik a fűtésrendszer teljes átalakítását (pl. a páraszempontból kedvező hőszivattyús rendszer kiépítését) vagy párátlanítós klímaberendezés telepítését, vagy egyszerűen csak olyan helyiség páramentesítéséről kell gondoskodnunk, ahol nem ez a legkézenfekvőbb megoldás (pl. pince, garázs stb.), akkor számos kedvező lehetőség közül választhatunk a szakáruházakban.
A legolcsóbb lehetőség az ún. tablettás párastop készülék vásárlása. A 2-3 ezer forintos, páragyűjtő tablettás készülék – amelybe tablettát kb. hasonló árfekvésben vehetünk – egy 20nm-es szobát kb. két hónapig szolgál ki egy feltöltéssel. Azonnal párátlanít, áramot nem fogyaszt, ellenben megakadályozza a doh, penész kialakulását, a tapéta leválását.
Ha a pénztárcánk engedi, válasszuk az kb. 20-100 ezer forintos skálán mozgó elektromos párátlanítókat. Ezek a készülékek a hűtőgéphez hasonlóan működnek: a levegőt lehűtik, a pára a készülékben csapódik le kondenzvíz formájában, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint szorgalmasan üríteni a víztartályt. Ha állandóan üzemel, akkor érdemes gondoskodni a víz kivezetéséről, és a légszűrők rendszeres tisztításáról!
Mit figyeljünk?
Érdemes megnézni a párátlanítók teljesítményét, amelyet légköbméter/óra (ez akár 300 is lehet) vagy liter/nap (általában 10-50l/nap) adatokkal adnak meg. Győződjük meg róla, mekkora terültre/térfogatra ajánlják, akkor nem érhet csalódás. Egy 20 liter max. kapacitású készülék kb. 80-120 légköbméterre ajánlott. Nézzük meg mennyi működésre képes egyhuzamban, mekkora a tartálya (általában 1,5-5 liter, bár, ha nem áll módunkban gyakran üríteni, akkor cseppkivezetős vagy túlfolyásgátlós modellt is kereshetünk), és nem utolsósorban, mennyi az energiafogyasztása. További extra szolgáltatásokat is tudnak a készülékek, ilyenek lehetnek a porszűrés, a ventilátor, az automatikus páratartalom szabályozás, illetve áramszünet utáni újraindulás – ezek mindegyike hasznos lehet.
Utolsó kommentek