legjobbotthon

A laminált padló, köszönhetően kedvező árának és gyors, egyszerű lerakhatóságának, napjaink egyik legnépszerűbb padlóburkolata. Erős kopásállósága és széles színválasztéka lehetővé teszi, hogy szinte minden helyiségbe megtalálja a megfelelőt.

Alapok nem fából, hanem fa alapanyagú MDF, SPAN vagy HDF anyagból készülnek. 

Kiválasztás

A parketta kiválasztásánál vegye figyelembe, hogy harmonizálnia kell a helyiség többi berendezési tárgyával és a falak színével is. 

Vásárlásnál figyeljen a kopásállóságra!

A laminált padló típusait elsősorban kopásállósági tulajdonságuk alapján különböztetjük meg és három csoportba soroljuk: 31,32,33.

Az egyik legszilárdabb felülettel a 33-as kopásállóságú laminált padló rendelkezik, amely megfelel az intenzív igénybevételű helyiségek burkolására is. Otthoni felhasználásra erős igénybevétel esetén, közületi felhasználásra intenzív igénybevétel esetén ajánljuk (pl.: szállodai szobák, irodák, boltok, konferenciatermek).

A 32-es minőségű laminált padlót otthonra erős, közületi felhasználás esetén közepes igénybevételnek kitett helyiségekben való használatra alkalmas (pl.: szállodai szobák, irodák, konferenciatermek).

A 31-es osztályba tartozó parkettát otthoni felhasználásra erős igénybevétel esetén, közületi felhasználásnál alacsony igénybevétel esetén ajánljuk (pl.: szállodai szobák).

Anyagszükséglet meghatározása

Mérje fel, hogy hány négyzetméterre van szüksége! Mérje le a helyiség hosszát és szélességét és vásároljon minimum 5-10 %-kal többet!

Előkészítés

Ha megvásárolta a parkettát, akkor a bontatlan csomagokat lerakás előtt legalább 48 órával tárolja a burkolandó helyiségben, ahol a hőmérsékletnek minimum 18-22 ºC-nak, a páratartalomnak pedig legalább 40-60%-nak kell lennie.

A laminált parketták felrakását a klick rendszerű kialakítás könnyíti meg. Ez feleslegessé teszi az elemek egymáshoz ragasztását és a felszedést is megkönnyíti.

Amennyiben az adott helyiség hosszában a 10 m-t, szélességében a 8 m-t meghaladja, úgy dilatációs hézagot kell beiktatnia, hogy a laminált padlónak megadja a szükséges mozgásszabadságot.

A parkettát többféle aljzatra – beton, PVC, kerámia, faparketta, parafa – is le lehet fektetni. Gondoskodnia kell arról is, hogy az alap tiszta, száraz és egyenletes legyen. Amennyiben az aljzat egyenetlensége nem megfelelő, használjon aljzatkiegyenlítőt!

Az aljzat nedvességét ellenőrizheti, ha egy kb. 50x50 cm-es fóliát ragasztószalaggal légmentesen leragaszt a beton különböző pontjaira. Várjon kb. 48- 72 órát és ha a fólia száraz maradt, akkor nyugodtan parkettázhat, ha párás, akkor a nedvesség csökkentése érdekében kérje szakember segítségét!

Végül tervezze meg a burkolatváltó profilokat, jelölje ki a helyüket és rögzítse őket az ajánlott módon!

A parketta lerakása

Beton, PVC vagy kerámia padló esetén párazáró réteget kell alkalmazni! A párazáró fóliát 20 cm-es átfedéssel és rögzítő szalaggal összeragasztva kell lehelyezni, és kb. 5 cm-t a falra is fel kell hajtani. Erre kerül az alátétfólia, amely kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. A fóliát nem érdemes régi szőnyegpadlóval kiváltani, mert az aljzat egyenessége ebben az esetben kétséges, a poros szőnyeg pedig higiéniai szempontból sem megfelelő.

Rögzítse őket ragasztószalaggal, hogy a csíkok ne csússzanak el! Mindig csak annyit rakjon le, amennyi padlót le szeretne tenni, különben, ha az egészet lerakja, akkor munka közben felpúposodhat.

Padlófűtés esetén speciális padlópapírt (iszappapírt) helyezzen le! A padló lerakása előtt a fűtést ki kell kapcsolni és padlónak normál hőmérsékletűnek kell lennie.

Elektromos padlófűtés esetén a túl erős felmelegedés miatt nem fektethető laminált parketta!

Optikai szempontból a laminált elemeket mindig a fő fényforrás irányába rakjuk le, ez általában a helyiség legnagyobb ablaka. A laminált parketta ragasztás nélkül is lerakható.

A lapok és a fal közé éket kell helyezni, nehogy a parketta elcsússzon.

Helyezze az első panelt a helyiség egyik sarkába nútos (az illesztéshez szükséges kiemelkedés) oldalával a fal felé úgy, hogy ék segítségével tartson7-15 mm-es távolságota faltól.

A következő panelsoroknál ügyeljen arra, hogy az első sorhoz képest kb. 30 cm-es eltolással illessze a lamellákat egymáshoz (úsztatás), ez biztosítja a padló szilárdságát.

Kb. 30 fokos szöggel illessze egymásba a paneleket, majd hajtsa le. A fuga záródását kalapáccsal és ütőfával való ütögetéssel segítheti.

Mielőtt elérné az ajtókat, le kell rövidítenie az ajtótokot és a lapot. Az ajtólapot elektromos gyaluval vagy kézi körfűrésszel könnyedén levághatja.

Miután az utolsó panelt is lerakta, eltávolíthatja az ékeket.

A tökéletes befejezés a padlóhoz illő lábazati szegőlécek felrakása. A lábazati szegőléceket soha ne kösse össze a padlóval, mert megsértheti azt.  A szegélyléceket a falra kell rögzíteni ragasztással, tiplikbe hajtott facsavarokkal vagy kapcsok segítségével. A kapcsokkal való rögzítés előnye, hogy a lécet többször is probléma és sérülés nélkül le- és felteheti és akár vékony elektromos vezetékek is elrejthetőek benne.

A sarkok félbevágva illeszthetőek egymáshoz, de egyszerűbb, ha helyette kész sarokelemekkel kapcsolja egymáshoz a léceket.

A fűtéscsöveknél a lyukak elfedésére alkalmazzon csőrózsát vagy szilikont, mely a legtöbb laminált színben kapható.

Ha olyan helyiségben rakja le a padlót, ahol nagyobb a valószínűsége, hogy néha víz juthat az illesztések közé, már a lefektetéskor vonja be a csaphornyok felületét vízzáró tömítő folyadékkal (ClickGuard).

Ápolás, tisztítás, javítás

A kisebb szennyeződéseket jól kicsavart, alig nedves textíliával törölje tisztára.

Erősebb szennyeződésnél csak kizárólag laminált padlóhoz kifejlesztett tisztítószert használjon, majd száraz törlőruhával azonnal törölje szárazra!

Az esetleges sérülés okozta mélyedéseket szakboltban kapható javító tapasszal tudja kijavítani.

Végül egy hasznos videó útmutató: http://www.bauhaus.hu/index.php?id=3423

A mínusz 20 fok már a múlté, elállt az eső is, túl vagyunk a melegfront előszelén, és lassan megszűnnek a frontátvonuláshoz kapcsolódó ízületi fájdalmaink is. Süt a nap, mi pedig évezredes beidegződéseinknek engedve nézegetni kezdjük a vetőmagokat a szakáruházak polcain, és szemezni kezdünk a sarokba állított kapákkal, gereblyékkel, és palántás dobozokkal. Mi az, amit márciusban tehetünk, illetve tennünk kell ebben a témakörben?

Csíráztatás egész télen

Dietetikusoktól gyakran halljuk, hogy a téli időszakban is fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt a vitaminpótlás miatt. A gyakran 2-3000, vagy ennél is több kilométert utazó gyümölcsök vitamintartalma a szállítási idő alatt gyakran drasztikusan csökken. A lakásban dobozba, vagy csíráztató tálba vetett magok 3-7 nap alatt kicsíráznak, vitaminbombaként hatnak, és energizálják a szervezetet. Különösen egészséges a brokkoli, a retek és a búzacsíra.

Palántanevelés

A palántanevelés lényege, hogy munkánk gyümölcsét gyorsabban tudjuk élvezni, azzal, hogy a hosszabb tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítjuk. Használjunk a palántázáshoz kifejezetten erre a célra árusított szaporító ládát, vagy akár műanyag, akár égetett cserépedényt, esetleg üres tejfölös dobozokat, a lényeg, hogy az edény alja lyukas legyen, mivel a túlzott mennyiségű öntözővíztől a növények elrohadhatnak.

Milyen földet használjunk?

Az általános virágföldek nem alkalmasak arra, hogy csíráztatásra, palántázásra használjuk őket. Használhatunk „B”-típusú általános virágföldet némi homokkal keverve, de ha nem akarunk hibázni, vásároljunk kifejezetten erre a célra árusított palántaföldet.

Mire kell még figyelnünk?

Lényeges, hogy növényeink megfelelő hőmérsékletű helyen csírázzanak (21-24°C), és meglegyen a fejlődéshez szükséges megfelelő páratartalom is. Néhányan az első pár napban sötét fóliával takarják le a ládát, de az átlátszó fóliával történő letakarás mindenképp szükséges a páratartalom miatt. A ládát tarthatjuk ablakpárkányon, vagy üvegházban, a lényeg, hogy a fenti körülmények rendelkezésre álljanak. Esetleg vásárolhatunk mini melegházat már 2000 Ft-tól.

Amennyiben nem idegenkedünk vegyszerek használatától, úgy használhatunk foszfor tartalmú műtrágyát, illetve palántadőlés elleni szereket.

Ügyeljünk arra, hogy vetőmagokat csak megbízható helyen vásároljunk!

Kiültetés

Az előnevelt palánták kiültetésekor nagyon kell figyelnünk arra, hogy a növény gyökérzete ne sérüljön. A fő szabály az, hogy a kiültetéskor már ne legyenek talajmenti fagyok (május eleje - közepe). A kiültetést megelőzően növényeinket szoktathatjuk a megváltozott körülményekhez azzal, hogy naponta egy-két alkalommal rövid időre kivisszük őket a szabad levegőre.

Szabadföldi vetés

A szabadföldi vetést a nem melegigényes fajtáknál tudjuk alkalmazni, illetve vannak olyan növények, mint például a borsó és a csemegekukorica, amelyek csak ebben a formában szaporíthatók. Előnye, hogy a palánták növekedése a végleges helyükön megy végbe, a kiültetéssel nem kell őket fejlődésükben megzavarni. A természet itt önszabályozó: az elvetett mag akkor fog kikelni, amikor számára minden környezeti (hőmérséklet, nedvességtartalom, páratartalom, napfény) tényező ideális.

Virágok

Március közepén – végén jön el az ideje a tavaszi virágmagok vetésének, illetve az egynyáriak kiültetésének. Március vége a hagymás és gumós virágok elültetésének ideje is.(kardvirág, kannavirág)

Hagymák, vetőburgonya

Ha megszűnik kertünkben a sár, akkor dughagymákat március végén elültethetjük. Vetőburgonya ültetésére a népi bölcsesség szerint úgy kell sort keríteni, hogy az a fagyos szentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) előtt ne keljen ki, ami ültetési időpontként április végét feltételezi.

Gyökércsomagolt bogyós gyümölcsök, szőlőoltványok, és rózsa :

Március közepétől, ha már nem fagyos és sáros a föld, megkezdhetjük ezeknek a növényeknek az ültetését is. Ássunk egy megfelelő méretű gödröt, tegyünk az aljára kevés szarvasmarha trágyát, arra egy kis földet, úgy hogy ne érintkezzen a gyökér közvetlenül a trágyával. Ezután takarjuk be földdel pontosan addig, ameddig korábban (az iskolázás során) be volt takarva, esetleg hideg időjárás esetén kicsit magasabbra. A növényeket minden esetben gondosan be kell öntözni.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Nemrégiben hosszan cikkeztünk arról, hogy mit tegyünk, ha lakásunk párás, nedves. Most nézzük az ellenkezőjét: mi a teendő túlzott szárazság esetén? A reggeli vagy esti köhögőroham, viszkető bőr, repedező köröm, vagy akár a porréteg és a gyorsan terjedő porcicák is árulkodhatnak arról, hogy bizony be kell avatkoznunk.

Számos olyan helyzet adódik, amikor lakásunk páratartalma alatta marad az optimálisnak, vagy éppen egészségügyi okok miatt - ilyen az allergia, asztma, krupp stb. - legalább lokálisan párásítani kell egy-egy szobát. Újszülött vagy kisgyermek esetén kimondottan ajánlott a gyerekszobát párásan tartani, ezzel elkerülhetjük a különféle légúti, hurutos betegségek korai kialakulását: nem szárad ki a nyálkahártyája éjjel, ha a száján vesz levegőt, és nem kap köhögési rohamot.
 
A legegyszerűbb, bár kevéssé szabályozható megoldás, ha a szobában helyezzük el a mosott ruhával megpakolt szárítót, vagy a fűtőtestre vizes törölközőt, ruhát pakolunk. Ugyanígy helyezhetünk vízzel teli tálkát a radiátorra. Ezekkel a módszerekkel az a legfőbb gond, hogy a gőz nem feltétlenül jut el a kívánt helyre, elég egy rosszul szigetelt ablak, és máris elillan az értékes pára.

A néhány ezrestől a kb. 20.000 forintos összegig terjedő skálán azonban könnyen találunk olyan párásítókat, amelyek megoldást jelentenek a problémára.

Meleg párásítók
Az ún. meleg párásítók előbb felmelegítik a vizet, ami a nyíláson a levegőbe távozik. A technológia gyors, folyamatos és baktériummentes párásítást tesz lehetővé, hátránya, hogy a magas ásványianyag-tartalmú víz lerakódást képezhet az elektródákon. 4 literes, kétfokozatú géppel egy 50m2-es helyiséget 12 órán át láthatunk el gőzzel. Egy ilyen készülék kb. 6-12.000 Ft-ba kerül. Válasszunk aromatartályos modellt, ha a lakás illatáról is gondoskodni akarunk, és keressük az olyan funkciókat, mint az automatikus kikapcsolás alacsony vízszintnél.

 
Hideg- és ultrahangos készülékek
A hideg párásító előnye, egyrészt, hogy azt asztmások és kruppban szenvedők is használhatják, másrészt azonnal hideg, párás levegőt juttat a légtérbe. A hagyományos készülékek általában egy hideg, nedves szűrőn át szívják a szoba levegőjét, ezzel érve el az optimális 40-60% közötti páratartalmat. Egy 20 órás működésre alkalmas készülék már 15 ezer Ft körül beszerezhető.

 

Az ultrahangos készülékek magas, másodpercenkénti milliós rezgésszámú kvarcegysége porlasztja szét a vizet, és juttatja a levegőbe – rendkívül halkan. Ezek a gépek 10 ezer forint felett már elérhetőek, biztonságos, tiszta és baktériummentes működés mellett párásítják a szobát, és nem lesz gondunk a lerakódásokkal sem. A légszűrés a legtöbb esetben beépített funkció, ahogy az aromásító tartály is. Ha a csapvizünk magas ásványianyag tartalmú, úgy érdemes desztillált vizet használni, de mindkét esetben időről-időre töröljük át vagy akár fertőtlenítsük a készüléket a használati utasítás szerint.

Léteznek persze a fentieknél lényegesen egyszerűbb megoldások is. A szakáruházakban számos kerámia vagy cserép párologtató is kapható. Ezek különböző méretűek és formájúak lehetnek, ami azonban közös bennük, hogy  víz tárolására alkalmas a kialakításuk. Az edényeket a radiátorra, vagy ezek fölé az ablakpárkányra helyezve a meleg hatására, a ruhaszárításhoz hasonlóan, ezekből is elpárolog a víz, így extra energiaráfordítás nélkül tehetjük kellemesebbé szobáink levegőjét. Ráadásul számos ilyen kerámiatároló divatos design-t is kapott, így a praktikusságuk mellett a szemet is gyönyörködtetik.

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Kapar a torka? Száraz a levegő? Lehet, hogy nincs elég növény az otthonában vagy otthona körül?

Tudományosan alátámasztott tény, hogy a jól megválasztott növényzet jótékonyan hat testre és lélekre. A növények egészségmegőrző hatása kimutatott. Nem csak az emberi pszichét befolyásolják kedvezően, s nem csupán esztétikai élvezetet szerez látványuk, de közelségük fontos élettani következményekkel bír.

Az élő zöld növényzet természetes légpárásító hatásának ugyanis egyre nagyobb fontosságot tulajdonít az orvostudomány is. Olyannyira, hogy Ausztriában egy egész ismeretterjesztő könyvecskét is szerkesztettek az „Egészséges Ausztria” nevű szervezet gondozásában. Kutatók szerint a növényzet tehát nem csupán párásítja a levegőt, de kiszűri a levegőből a kártékony anyagokat, beszívja a port, s ily módon kedvezően hat egészségünkre, sokkal jobb lesz a közérzetünk. A száraz levegőtől kaparhat a torkunk, köhöghetünk, kiszáradnak a nyálkahártyáink, csíphet a szemünk, megfájdulhat a fejünk, s hosszan sorolhatók a levegő elégtelen páratartalmának közérzet- és egészségromboló következményei.

A legtöbb káros anyaggal elbánó szobanövények közé tartozik a sötét lakásokat is jól viselő vitorlavirág (Spathiphyllum) és az Aloe Vera. Ezek számos kísérletben bizonyították, hogy rengeteg káros anyagot, így benzolt és formaldehideket is képesek kiszűrni a levegőből. Utóbbi növény ráadásul kozmetikumként is remekül alkalmazható.

Környezettudatosabb szakemberek egészen odáig is elmennek, hogy szerintük a dús szobanövényzet bizony az elektromos légnedvesítő készülékek használatát is feleslegessé teszi. A növények nem igényelnek áramot, ily módon fenntartásuk olcsóbb, esztétikusabbak. Az elektromos párásítóknál fennállhat a gombaképződés veszélye, ami a szobanövények esetében ugyancsak nem jellemző.

A megfelelő mennyiségű és jól megválasztott növényzet tehát nem csupán esztétikai élmény, hanem olcsóbb, s egészségesebb is, mint egyéb módszerek, s segítségükkel biztosítható a levegő optimálisnak tartott 45-55%-os páratartalma.

 Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!