legjobbotthon

Az ősz beköszönte nem jelenti a kerti munkák végét, mivel most jött el az ideje annak, hogy előkészítsük kertünket a téli időszakra.

Lássuk, milyen munkákat kell elvégeznünk még a fagyok megérkezése előtt:

Metsszük meg a fákat! Gyümölcsfáinkat nemcsak tavasszal, ősszel is meg kell metszeni. Ilyenkor szabaduljunk meg a beteg vagy csupasz ágaktól, a túl sűrű lombkoronát is megritkíthatjuk, a vízhajtásokat eltávolíthatjuk. Ha beteg levelet találunk, akkor ne csak a levelet, hanem az ágat is távolítsuk el, a metszés helyét pedig kenjük be fagéllel!

Ne hagyjuk ki a metszésből a sárgulásnak indult cserjéinket sem, viszont most ne bolygassuk a tavasszal virágzó bokrainkat! A fagyérzékeny cserjéket csak tavasszal kell metszeni! Az öreg és lehajló ágakat kb. a negyedükig vágjuk vissza, ennek hatására a növény visszaszívja nedveit a gyökereibe és felkészülten várja a telet. 

Vegyük elő az ásót is! Kezdjünk hozzá a megüresedett ágyások felásásához! Törekedjünk arra, hogy minél mélyebben ássuk fel a talajt, ez elősegíti, hogy a téli csapadékot jobban fel tudja szívni. Forgassunk a talajba trágyát, így biztosíthatjuk a következő évi bővebb termést vagy a gyönyörűen virágzó kertet.  A nagyobb hantokat nyugodtan egészben hagyhatjuk, mert a téli fagy elvégzi helyettünk a rögök felaprítását.

Ha tavasszal korán szeretnénk retket, metélőhagymát, salátát, zöldborsót vagy spenótot, akkor ezeknek a magjait már most elvethetjük.

A gyep sem maradhat ki a gondozásból! A nyár megviseli a gyepet, tápanyaghiányban szenved, talaja megtömődött, a gyomok és mohák elszaporodtak benne, ezért fontos a fellazítása. Ha ezzel végeztünk, akkor kezdődhet a trágyázás. Vannak, akik a az érett marhatrágyára esküsznek, de manapság elterjedtebb a műtrágya. Ha műtrágyát használunk, akkor elsősorban alacsony nitrogéntartalmú és magas káliumtartalmú terméket válasszunk! A hagyományos gyeptrágya ősszel nem jó választás, mert gyorsabban nő tőle a fű és emiatt érzékenyebbé válik a fagyra.

A ráhulló faleveleket is nagy gonddal távolítsuk el, mert ezek elveszik a fényt, így száraz, barna foltok alakulhatnak ki rajta tavaszig és elkezdődhet a mohásodás is.

A fűnyírót utoljára novemberben vegyük elő, de vigyázzunk arra, hogy ilyenkor se nyírjuk a füvünket 5 cm-nél rövidebbre, mivel így jobban tudja hasznosítani a napfényt és a moha és a gyomok támadásának is jobban ellen tud állni.

Ha az éjszakai hőmérséklet tartósan 7-8 fok körül alakul, akkor itt az ideje, hogy a kiültetett évelő növényeket, a szobanövényeket és a mediterrán növényeit egy biztonsági permetezés után olyan fagyvédett helyre vigyük, ahol télen is 10-15 fokot és világosságot tudunk biztosítani számukra. A tápoldatozást és az öntözést nagymértékben csökkentsük, és a hajtásokat most még csak annyira vágjuk vissza, hogy a téli helyükre beférjenek, mert az erős metszés hatására a növény hajtani kezd, télen pedig inkább pihenésre van szüksége.  

Ilyenkor ültessük el a hagymás növényeket is, hogy tavasszal gyönyörű színpompás kert fogadjon bennünket. A hagymákat magasságuk 2-3-szorosának megfelelő mélységbe kell elültetni, melyhez segítségünkre lehet egy virághagyma ültető, amellyel megfelelő szélességű és mélységű lyukat tudunk készíteni. Ebbe tegyük a hagymát hajtásával felfelé és takarjuk be a maradék földdel. 

Ha már most szeretnénk virágzó kertben gyönyörködni, akkor itt az ideje a tipikus őszi virágok ültetésének. Válasszunk a színpompás árvácskák, krizantémok, csarabok között!

A nyári hagymákat ássuk ki és tegyük őket jól szellőző kosárba vagy ládába és helyezzük fagymentes helyre! Rózsáinkat vágjuk vissza és takarjuk be a tövét falevéllel.

Ne csak a gyepről, hanem mindenhonnan szedjük össze a lehullott faleveleket, gallyakat! A beteg részeket a további fertőzés elkerülése érdekében égessük el, az egészségeseket komposztáljuk,  vagy használjuk fel a fagyérzékeny növények letakarásához.

Az újonnan beszerzett fák és cserjék ültetési ideje is ilyenkor van, mert a talajnak még elégséges a nedvességtartalma és a hőmérséklete ahhoz, hogy a növényünk az új helyen megtelepedjen és új gyökeret fejlesszen. Ültetés után – a fagyok beálltáig - öntözzük meg legalább hetente egyszer, hogy a télre rendes gyökeret ereszthessen! A földet fedjük be levelekkel.

Víztelenítsük a kerti csapokat és öntöző eszközöket, nehogy elfagyjanak! Ne feledkezzünk meg a kerti tóról sem!

Ha mindennel végeztünk, akkor tisztítsuk meg a szerszámokat és a fűnyírót és tegyük őket a helyükre, hogy télen ne károsodjanak és jövőre újra örömünket tudjuk lelni használatukban!

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Kapar a torka? Száraz a levegő? Lehet, hogy nincs elég növény az otthonában vagy otthona körül?

Tudományosan alátámasztott tény, hogy a jól megválasztott növényzet jótékonyan hat testre és lélekre. A növények egészségmegőrző hatása kimutatott. Nem csak az emberi pszichét befolyásolják kedvezően, s nem csupán esztétikai élvezetet szerez látványuk, de közelségük fontos élettani következményekkel bír.

Az élő zöld növényzet természetes légpárásító hatásának ugyanis egyre nagyobb fontosságot tulajdonít az orvostudomány is. Olyannyira, hogy Ausztriában egy egész ismeretterjesztő könyvecskét is szerkesztettek az „Egészséges Ausztria” nevű szervezet gondozásában. Kutatók szerint a növényzet tehát nem csupán párásítja a levegőt, de kiszűri a levegőből a kártékony anyagokat, beszívja a port, s ily módon kedvezően hat egészségünkre, sokkal jobb lesz a közérzetünk. A száraz levegőtől kaparhat a torkunk, köhöghetünk, kiszáradnak a nyálkahártyáink, csíphet a szemünk, megfájdulhat a fejünk, s hosszan sorolhatók a levegő elégtelen páratartalmának közérzet- és egészségromboló következményei.

A legtöbb káros anyaggal elbánó szobanövények közé tartozik a sötét lakásokat is jól viselő vitorlavirág (Spathiphyllum) és az Aloe Vera. Ezek számos kísérletben bizonyították, hogy rengeteg káros anyagot, így benzolt és formaldehideket is képesek kiszűrni a levegőből. Utóbbi növény ráadásul kozmetikumként is remekül alkalmazható.

Környezettudatosabb szakemberek egészen odáig is elmennek, hogy szerintük a dús szobanövényzet bizony az elektromos légnedvesítő készülékek használatát is feleslegessé teszi. A növények nem igényelnek áramot, ily módon fenntartásuk olcsóbb, esztétikusabbak. Az elektromos párásítóknál fennállhat a gombaképződés veszélye, ami a szobanövények esetében ugyancsak nem jellemző.

A megfelelő mennyiségű és jól megválasztott növényzet tehát nem csupán esztétikai élmény, hanem olcsóbb, s egészségesebb is, mint egyéb módszerek, s segítségükkel biztosítható a levegő optimálisnak tartott 45-55%-os páratartalma.

 Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!

Bár egyre több időt töltünk kint a kertben, továbbra sem szabad megfeledkeznünk a szobanövényeink rendszeres gondozásáról. Mint az év minden szakának, úgy a májusnak is megvannak a maga sajátosságai lakásunk ékességei számára is.

1. Ügyeljünk arra, hogy a meleg beálltával nemcsak a pázsit, de a szobanövények is szomjasabbak, több vizet igényelnek. Locsolásnál ne érje túl erős vízsugár a földet, inkább alkalmazzunk merülő fürdőt, így a föld pont annyi vizet vesz fel, amennyire a növénynek szüksége van. Használjunk állott vizet, forralással mésztelenített csapvizet, vagy takarékoskodjunk az esővíz összegyűjtésével.

2. Azok a növények, amelyek nyáron hozzák virágaikat, ilyenkor már több tápanyagot igényelnek, így nekünk kell gondoskodnunk a mesterséges- vagy bio-tápanyag cserépbe juttatásáról. Télen előfordulhat, hogy túltrágyázzuk a téli álmot alvó növényeket, míg nyáron gondoskodnunk kell a zöldellő lombok, virágok megnövekedett igényeiről.

3. Óvatosan a helyváltoztatással. A már bimbózó növények ledobhatják bimbójukat, ha megszokott helyükről például hűvösebb, árnyékosabb területre helyezzük őket.

4. Átültetés: körültekintően. Csak akkor szükséges átültetni, ha a növény gyökerei már teljesen behálózták jelenlegi lakhelyét. Az új cserepet tisztítsuk meg, áztassuk egy napra vízbe, hogy jól megszívja magát. A cserép aljára helyezzünk cserépdarabokat vagy agyag granulátumot, ez megakadályozza, hogy a gyökér vízben tocsogjon. Válasszunk jó minőségű, a fajtának megfelelő virágföldet, hosszú távon jó befektetés. Különösen az érzékeny gyökerű, speciális igényű fajtáknál, mint a kaktuszok vagy az orchideák.

5. Itt az idő a frissítésre. Elöregedett vagy elhanyagolt növényeinket is könnyen rendbe hozhatjuk. Első a diagnózis: a túl- vagy alultrágyázás, a túl- vagy alulöntözés, a rosszul megválasztott hely okozza-e a növény betegségét? Távolítsuk el a száraz leveleket, metsszük vissza az elkopaszodott szárakat, távolítsuk el a bebarnult levélszéleket. Ha nem is ültetjük nagyobb cserépbe, kapjon friss földet. Ritkítsuk meg a gyökérzetet is, hogy további növekedésre serkentsük!

Ha szeretnél exkluzív ajánlatokat és további érdekes híreket kapni a lakberendezés, a barkácsolás világából, kövess bennünket a Facebookon is!